Komáromi Lapok, 1918. július-december (39. évfolyam, 27-52. szám)
1918-07-06 / 27. szám
1918, jul ins 6. S ül dal „Komáromi LmLo~* A komáromi ember kenyere. A termelőktől nem vásárolhatunk gabonát. Hogyan vehetőnk gabonát? — Saját tudósítónktól. — Az ország közönsége által hónapok óta várt, gabonarendelet éppen Péter és Pál napján adta ki a közélelmezési miniszter. A hatalmas rendeletet, amellyel a fővárosi sajtó már foglalkozott, még kivonatosan sem tudjuk közreadni, mivel annak nagy terjedelme miatt az lehetetlenség. Azokat a fontos rendelkezéseket vesztik ki hát a rendeletből a melyek a komáromi közönséget érdeklik. A múlt évi gabonarendelet, amivel több ízben annak idején foglalkoztunk, azt az újítást, a városi közönségre nézve nagy terhet hozta, hogy a gabonát a komáromi közönség csakis a komáromi termelőktől szerezhette be. Mivel pedig a komáromi halár termése teljesen elégtelen a közönség gabonaszükségletének ellátására, az ellátatlan közönség ellátása a városi adminisztrációhoz utaltatott. A most kiadott rendeletnek erre vonatkozó szakasza ezt mondja: „A termés igénybevételét szabályozó rendelet egyik legsarkalatosabb alapelve, hogy közvetlenül senkisem vásárolhat és ugyancsak a termelő másnak, mint a H. T.-nek terményeit el nem adhatja. Megengedi azonban a rendelet 10. §-a azt, hogy azok, kik nem termelők, vagy akiknek házi és gazdasági szükségletét a saját termésük nem fedezi, hogy azok részére a községi elöljáróság (polgármester) beszerzési utalványt adjon, a mely utalvány ellenében a H. T.-től, a mennyiben a község területén termeit és még ott tároló készletek felett rendelkezik az illető házi és gazdasági szükségletére búzát, rozsot, kétszerest és árpát vásárolhat. Nyomatékosan figyelmeztetem a hatóságot, hogy ily beszerzési utalványokat juiius 10-ig kiszolgáltatni tilos“. Ezek szerint tehát röviden: mig eddig a komáromi termelőktől a szerencsésebbek gabonához tudtak jutni, ezután ez megszűnt. A komáromi termés felett is a Hadi Termény fog rendelkezni, tehát csak attól vásárolhatunk. A múlt évben, a szerencsések, a vásárlási igazolvány alapján egy évi gabonaszükségletüket biztosíthatták. Az uj rendelet szerint a polgármester a beszerzési utalványokat csak 1918■ szeptember 30-ig terjedő szükségletre állíthatja ki. Hogy ezen időpont után mi fog történni, azzal a rendelet adós marad. Valószínűleg egy uj rendelet fog megjelenni, a mi ezután ezt a kérdést szabályozza. Közvetlen ellátást élvező intézmények. A rendelet egyik üdvös szakasza ezt mondja : „A múlt évhez képest az idén sem fogok elzárkózni zz elől, hogy bizonyos intézmények (beszerzési csoportok) a hatósági ellátásból kivéve, közvetlen ellátásban részesüljenek.“ A miniszter e tekintetben rendelet kiadását helyezi tekintetbe. A készletek szállítása. Szószerint idézzük a következő uj, érdekes passzust: „Minthogy a rendelet éftelmében | a vásárlás csak annak a községnek határában termelt gabonából történhetik, ahol a vásárló fél állandóan lakik, vásárolt gabona szállítására engedély nem adható, illetve erre a célra szállítási igazolvány ki nem állítható. A termelő azt a gabonát, illetve lisztet, melyre másutt levő gazdaságában, illetve háztartásában beigazoltan szüksége van, valamint azt a mennyiséget, amelyet közvetlen felmenő, j illetve lemenő hozzátartozója részére elszállítani j jogosult, vasúton, hajón, gépkocsin a járási főszolgabíró, illetve a városokban a polgármes- , tér által az Országos Közélelmezési Hivatal ! előzetesen kiállított szállítási igazolványával el- ! szállíthatja.“ Ez nagyon üdvös és okos, azonban itt áll ; mindjárt a következő rendelkezés: „Az igazolvány « kiállítása előtt azonban köteles a hatóság meggyőződést szerezni egyrészt arról, hogy az el- j szállítani kért készletek a szállítást igazolványt j kérő félnél erre a célra jogosan hagyattak-e j vissza, másrészt, hogy arra azon a helyen, a ! hova az elszállítás történik, az igazolványt kérő ; félnek lényleg szüks ge van.“ Mi ezt a szakaszt igy értelmezzük: Ha va- j lamelyik komáromi lakosnak pld. Ácson rokona j van, tekintve, hogy a komáromi termelők a ! közönség gabonaszükségletét még pár hónapra j sem tudják fedezni, úgy a rendelet értelmében j joga van a szállítási igazolványhoz. Ha a hatóság is igy értelmezi a rendele- j tét, pedig másként nem lehet, úgy közönsé- > günk jelentékeny része gondoskodhatik a szűk- : séges gabonájáról és ezáltal, a mi pedig igen j nagyon kívánatos, csökkenti az ellátatlanok ; számát. Igaz, hogy csak szept. 30-ig. A fejadag. \ A rendelet az őstermelő részére havi 15 illetve a 12 éven alóliak részére 12 kg. terállapitására vezettek. Ez a megállapítás sem fogadható el még véglegesnek. A magyar kormány saját rezsijében végeztetett fúrásokat. 32 ily fúrás még állandóan folyamatban van, E gázforrások gazdagságára vall az a körülmény, hogy egy nyílásból 302 millió köbméter földgáz nyeretvén. a létező gáznak csupán nyolc százalékos csökkentése volt megállapítható. Az erdélyrészi földgáz 8000 fokú kalóriájával felér a legelső osztályú angol Cardiffszénnel. A földgáz tehát nagyban pótolni fogja Magyarországon a kőszenet és fűtési célokra is az ország nagy részében alkalmazni fogják. A földgáz kiaknázására a magyar kormány közreműködésével 27 millió korona alaptőkével a Magyar Földgáz-Részvénytársaság alakult. Az alaptőkéből négy millió koronát jegyzett a magyar állam, amelynek a magyar magántőke részeltetése céljából további 1,400,00 koronára opciója van. Részesei továbbá ennek az alapításnak az Auer-társaság, a Magyar Hitelbank, a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank, a Leszámítoló és Pénzváltó Bank, a Magyar Bank és a Deutsche Bank. A Magyar Földgáz-Részvénytársaság a háború folyamán egy nitrogén- és egy klórgyárat alapított. A báznamedgyes— dicsőszentmártoni vezeték ennek a vállalkozásnak a birtokában van. A földgáz hasonlíthatatlanul kevesebb munkaerővel iévén nyerhető, mint a szén, termelési költségei minimumra szorítkoznak. A termelési költség nem lesz nagyobb, mint a Cardiff-széné Angliában magában. A magyar kormány teljes tudatában van annak, hogy a földgázterületek révén a nemzeti közgazdaságnak milyen értékeket juttathat. Hogy eddig a nagyszabású vezetékberendezést nem lehetett a kívánatos mértékben megvalósítani, ez annak tulajdonítható, hogy a fémipar kivétel nélkül a hadvezetőség szolgálatában áll és igy nem volt képes a szükséges csőanyagot szállítani. E nehézségek ellenére is különböző vezetékeket rendeztek be, igy a báznamedgyes—dicsőszentmártonit, a sármás—torda—marosujvárit és a marosujvár—- marosvásárhelyit. Egy további pénzcsoport az Első Erdélyi Földgáz-Társaságot alapította Marosujvár székhellyel, ahol ammoniakszódagyárat helyeztek üzembe. Tordán továbbá egy nátron-, egy klór-, egy cement- és egy cellulose-gyár is van. * A földgáz kihasználása már megkezdődött; rendszeres kiaknázása a békekötés után bizonyára nagyobb mérveket fog ölteni. Egyáltalában nem túloznak, akik azt egész komolysággal tervezik, hogy Erdélyben többé szénnel fűteni nem fognak. Marosvásárhely városa már két év óta ellátja magát földgázzal és e réven olcsó világításra és fűtésre tesz szert. Szintúgy Kolozsvár is saját szénszükségletét földgázzal készül pótolni. A földgáz értékes vegyi alapelem és igen fontos vegyi gyáripar alapjává válhatik. Ennek példájául Németországot idézhetjük, amely a szén elégési termékeit páratlan festék- és textiliparának alapjává tette. Földgáz után kutattak továbbá a magyar Alföldön is, Debrecen és Kecskemét körül, de itt az eredmények nem egészen kielégítők. Jelentékeny földgázterületeket találtak azonfelül Horvátországban is, ahol egyetlen fúrás 300000 i ; ményt állapit meg. A városi lakosság fejkvó! tája napi 240 gr., havi 7‘2 kg. liszt illetve 10 kg. gabona. Ezzel végeztünk a rendelettel. Kötelességet vélünk teljesíteni azonban annak konstatálásával, hogy a közélelmezési miniszter a gabonaellátást, illetőleg a leghelyesebb eljárást akkor követné, ha — különösen a városokban — a legkisebb számra apasztaná az ellátatlanok számát. A városi adminisztrációk mindenütt lassúk, de a főbaj nem is ez, hanem egészen más; a nehézségeket a miniszter csakis j ezzel tudná legyűrni. A vasúti forgalom lebo! nyolitásán is segítenének ezzel. ________ fl Jőkai egyesület közgyűlése. Június 29-én tartotta a Jókai Közművelődési és Múzeum Egyesület, e legnagyobb társadalmi és kulturális egyesületünk VII. rendes közgyűlését Baranyay Géza ügyvezető elnök vezetése alatt igen szép számmal megjelent tag és érdeklődő közönség jelenlétében. Az elnök megnyitójában lendületes szavakkal emlékezik meg a világháborúról és benne a magyarságnak nagy és kiváló szerepéről és azon reményének ad kifejezést, hogy a várva várt békét végre csak meghozzák azok a nagy erőfeszitések és áldozatok, melyeket ennek érdekében az ország hoz. A részvét meleg hangján szól az elnök arról a gyászról is, mely Beöthy Zsoltot, az egyesület nagynevű vezérét érte, aki a közelmúlt napokban legifjabb fiát vesztette el. Az egyesület a becsület mezején, légi harcban hősi halált halt ifjú tiszt halálával Beöthy Zsolt családját ért gyászban meleg érzéssel osztozik és erről elnökét értesíteni rendeli. Majd a részvét szavaival jelenti be az elnök Béri Zsigmond tanárnak, az irodalmi osztály választmányi tagjának korai halálát, kinek emlékét jegyzőkönyvében örökíti meg a közgyűlés. Nagy és élénk sajnálattal jelenti továbbá az elnök Vidóczy Asztriknak, az irodalmi osztály elnökének távozását és e tisztéről való lemondását, melyet a közgyűlés a legőszintébb sajnálattal vesz tudomásul, a távozót, ki oly sok értékes szolgálatot tett az egyesületnek, ragaszkodásáról, nagyrabecsüléséről és köszönetéről biztosítja. Majd az elnök bejelenti a kitüntetések, rangemelkedések, hivatali előlépések és változások hosszú és gazdag sorozatát, melyek a múlt évi közgyűlés óta következtek be az egyesület tisztviselői kara, tiszteletbeni, alápitó és rendes tagjai sorában, melyeket a közgyűlés köbméter földgázt eredményezett 34 atmoszférás nyomással. Legyen szabad még a magyar földgázforrások azon sajátosságára utalnunk, amelynél fogva netáni kimerülése esetére kőolajforrásokként jöhetnek tekintetbe. De nemcsak Erdély és a magyar Alföld tekinthetők a természetes energia igen értékes forrásainak, hanem Nyugatmagyarország is, ahol Pozsony és Holies között gazdag kőolajforrásokat állapítottak meg és mindjárt ki is aknázták. Ez a kőolaj elsősorban kiváló kenőanyag és a Magyar Államvasutak kizárólagos használatára szolgál. A magyar kormány védnöksége alatt 500.000 koronával alapított részvénytársaság mindjárt az üzembehelyezés évében P2 millió korona hasznot ért el és a folyó évben alkalmasint 24 millió korona lesz a tiszta jövedelem. A Magyar Államvasutak ezen üzem segítsége nélkül a hadvezetőségnek a háború elején irántuk támasztott igényeit aligha lettek volna képesek kielégíteni. Magyarország gazdag széntelepei és a magyar földgáz az ipari termelést meg fogják könnyíteni és a kiviteli viszonylatokat versenyképesebbekké fogják tenni. Erdély, amely földrajzilag is közelebb fekszik a Kelethez és Románián át könnyen eléri a Fekete Tengert, elsősorban fog számba jönni kiviteli iparok alapítása szempontjából és biztosított jövő elé tekinthet. A belföldi üzemeknek a szénszükséglet alól való felszabadulása a monarchiát abba a helyzetbe fogja hozni, hogy eddig angol töltelékszénből fedezett szükségletét teljesen a saját szenéből fedezze és hajózását az angol szén behozatalától függetlenítse.
