Komáromi Lapok, 1918. július-december (39. évfolyam, 27-52. szám)
1918-07-06 / 27. szám
4 • sidal. tvouiäioüll 1^:8. jlliill* (> örvendetesen vett tudomásul és ezeket jegyzőkönyvébe foglalja. Ezek után a napirend tárgyalása következett, melynek során dr. Alapi Gyula főtitkár terjeszti elő jelentését az egyesület múlt évi működéséről, melyet a háború erősen megbéniíót. Az egyesület mindazonáltal igyekezett kivenni részét hazafiui kötelességeiből is és a Vörös Kereszt, valamint a hadigondozó javára több előadást és hangversenyt rendezett jelentékeny eredménnyel a hadi jótékony célok részére. Rövid szavakkal beszámol a múzeum és könyvtár állapotáról és a tagok sorában beállott 'változásokról. A közgyűlés a jelentést élénk helyesléssel vette tudomásul. Majd az előadó ismertette a zárószáma dást. A közgyűlés a zárószámadást elfogadván akképpen intézkedett, hogy a hadikölcsön kötvények 20000 K összegre egészittessenek ki és ez irányban a pénztárost utasította. A költségvetést 8000 K bevétel és kiadás kereteiben állapította meg. A folyó ügyek és indítványok során Mórocz Emílián főgintn. igazgató, egyesületi alelnök emelkedett szólásra, aki vázolja azokat a nagy érdemeket, melyeket Kürthy István ny. főispán, az egyesületnek hét éven át vezetője szerzett, kinek működéséhez fűződik az egyesület megalakulása, amely a társadalom szinétjavát egyesíti magában, a kultúrpalota létesítése és az egyesületi életnek a helyi társadalomra való üdvös kihatása a nyilvános közkönyvtár, a muzeum és a szintén az ő működése alatt létesült képtár révén. Ez érdemeiért a lemondott elnöknek tiszteleti elnökké való megválasztását indítványozza, ami a közgyűlés általános helyeslése mellett meg is történt. Majd a főtitkár terjeszti elő az igazgatótanács javaslatait a megüresedett tisztségek és helyek betöltése tárgyában. A társelnöki állásokra: gróf Dezasse János főispán és Asztalos Béla alispán, az alelnöki állásokra: Pintér Elek c. tankerületi főigazgató, a tatai főgimnázium rektora és Ruisz Gyula a kisbéri ménesbirtok jószágigazgatója, az irodalmi osztály elnöki tisztére: dr. Kiss, Gyula ügyvéd, lapszerkesztő és iró, a jogtanácsnoki állásra : dr. Ghyczy János ügyvéd, az igazgatótanácsban megüresedett helyekre : dr. Aranyossy László ügyvéd és dr. Mezey János vármegyei főorvos, az irodalmi osztály választmányában megüresedett helyekre : dr. Bognár Cecil főgimnáziumi tanár és Tass Antal, az ógyallai asztrofizikai obszervatórium igazgatója választattak meg egyhangúlag. Az elnök kihiidetve a határozatokat, a közgyűlés jegyzőkönyvének hitelesítésére Mórocz Emílián és Pogrányi József egyesületi alelnököket kérte fel és a közgyűlést berekesztette. a kiadóhivatalban. John Bull nem nevet Ha hadikölcsont jegyzíink. S MIMÉ Mul mm Saját tudósítónktól. — Az óra tizenkettőt mutat. Legfőbb ideje, hogy a városi közélelmezési hivatal ügye szerveztessék. A rengeteg háborús nehézség között, a mellyel a mai viszonyok között egy város vezetőségének meg kell birkóznia, csakis megfelelő szervezet segítségéve! lehet eredményes közellátást biztosítani. Városunk közélelmezésében, mint láttuk s tapasztaltuk, a gyakori nehézségek jelentékeny részben onnét származtak, hogy volt ugyan egy u. n. közélelmezési hivatalunk, az azonban majd csaknem minden hatáskör nélkül és szakközegek nélkül volt kénytelen dolgozni. Nem is csoda ez. Hiszen aki ismeri a mi helyzetünket, az tudja csak ezt megérteni. Komárom környéke nem igen gravitál hozzánk, más piacokat keres fel, mert azzal, hogy ide gravitáljon, eddig bizony senki sem törődött. Kereskedői körök mondják, hogy nálunk inkább elriasztották, mint ide csalogatták a termelőket. Hogy igy igaz-e, nem tudjuk, nem ránk tartozik annak megállapítása. De ha a hir igaz, úgy mindent el kell követni, hogy minél előbb korrigáltassanak a hibák s a tévedések. A mai közélelmezési hivatal mellett egyes cikkek két városi főtisztviselő hatáskörébe tartoznak, kiknek legtöbb idejét, de még a polgármesterét is, ezen ügyek intézése emészti fel, a mi pedig egy kissé helytelen. Aíert ezáltal a várost állandó károsodás éri. Hogy csak egyet is említsünk: mig a szomszédos városok kész programmal várják a békét, dolgoznak városuk fejlődésén, addig nálunk mindebből mit sem látunk; csak tapasztaljuk, hogy mig pld. Győrben minden héten úgyszólván egy uj gyár telepszik le, addig felénk senki sem néz, sőt joggal beszélhetünk visszafejlődésről. A ma divó rendszer, mint beigazolódott, rossz, ügy látszik, a város vezetősége is belátta s — mint örvendetesen halljuk — módot keres arra, hogy jobb rendszerrel, a hivatal kiszélesítésével javítson Komárom szegényes közellátásán. Az egész közélelmezési hivatalt centralizálni kell. Mert most épen három felé kell szaladgálnia az előadónak, hogy dolgát végezhesse. A jegykiosztőnak is, ellenőrzés szempontjából, egy helyiségben kell lenni a hivatallal, amelynek költségeivel nem szabad fukarkodni, mert a garasoskodás a közönség hátrányára van. Nem tudunk másként elképzelni helyes, jól vezetett közélelmezést, mint úgy, hogy a közélel mesést vezető ügyosztály egy-két szakemberrel és két-három szintén szakértő, nem dilettáns, bevásárlóval rendelkezzék, kik nél- i kül lehetetlenség dolgozni. A hatósági hús és zsirüzlet, a mellyel annyiszor foglalkoztunk, s amely szintén reformra szorul, a jövőben tökéletesebb műkögést fejthet ki, áruját ácsorgás nélkül juttathatja a fogy sztó közönségnek, mert a közélelmezési miniszter — mint lapunk más helyén közöljük — megadta a módot arra, hogy a városok sertéseket hizlaltassanak. És a miniszter ez alkalomból meg is jegyezte, hogy a hús és zsireliátás első sorban a városok ügyességétől függ. Ha tehát részint a termelőkkel köt szerződést a város, részint pedig házilag — mint az elhatároztatott — hizlal sertéseket, úgy bizonyos, hogy a közönség, különösen annak szegényebb ; része húshoz és zsírhoz a jövőben könnyebben ; fog jutni. A közélelmezési hivatalnak a kereskedői világ egynéhány, nagyobb iőkével rendelkező tagját is bele keli vonni szervezetébe, mert ez által mig egyrészről magán segit, addig másrészről nagyobb tevékenységet fejthet ki. Szívesen üdvözöljük tehát a közélelmezési hivatal újjászervezésének tervét és kívánjuk, hogy az szerencsés kézzel, okosan történjék. Itt jegyezzük meg, hogy Győrben a váíősi közélelmezési üzemnek a megindítástól 1917. dec. 31-ig 303,000 K tiszta nyeresége volt és 12 millió koronát forgalmazott. Tehát a város bevétele szempontjából is igen fontos, hogy a közélelmezés üzleti és nem bürokratikus módon vezettessék. 1918. Bár nem szívesen, de hangfogóval Írjuk ezt a cikket. Akiknek e cikk nem tetszik, nyomatékosan azt ajánljuk nekik, hogy csak olvassák el rnégegyszer és gondolkozzanak rajta. Gondolják el, hogy húsból és vérből való emberek ők is, akiknek adott a teremtő értelmet, de ezenfelül nem éppen ráadásul — szivet is. Előre bocsátjuk pedig mindezeket a világháború negyedik esztendejének utolsó hónapjában s hozzá megjegyezzük igen szerényen: a szivek talán silány gépezetté váltak, amelyeket négy év óta a konjunktúra tart működésben. Legalább ezt kell hinnünk, ha végignézzük a jószivü fákat, amelyek — csodák csodája — roskadoznak, ez ínséges időkben, a természet jóvoltából, hogy a termésből szegénynek, gazdagnak egyformán juttassanak, Mindenfelől azt halljuk, látjuk, hogy esztendők óta nem volt olyan hatalmas gyümölcstermés, mint ezidén. A gyümölcsfák szinte roskadásig tömve vannak cseresznyével, meggyel, szilvával, körtével, barackkal. Azt h illetné az ember, hogy ilyen óriási termés mellett, amire nem volt több kiadása a fák boldog tulajdonosainak, a gyümölcs olcsó és könnyen hozzáférhető lesz. A múlt ősz óta vártuk türelemmel ezeket a hónapokat, amikor gyümölcs fog bekerülni a háztartásokba és megkönnyíti a szegény családok nehéz gondjait. Keservesen csaiódiunk. Az óriási gyümölcstermés dacára piacra alig kerül gyümölcs s a mi oda kerül nagynehezen, méregdrága az ára. 3—6 korona egy kilogram cseresznye ! Ha a gyümölcstermés felé elpusztult, elfagyott volna, még akkor is kellene ennyi gyümölcsnek a piacon lenni és nem lehetne olyan szívtelenül drága, mint most. Hát hova tűnik el a gyümölcs ? Hova vándorol el, milyen csatornákon és rejtett utakon a piac elől ? Hogyan lehet az, hogy ilyen méregdrága a mostani óriási termés mellett is a gyümölcs ? Lehajtott fővel, szinte kétségbeesve kérdezgetjük és kutató szemmel keressük azt, azokat, akik ennek a lemondással teii, nélkülöző világnak megváltásul a kisebbet: a megfizethető, tisztességes árakat hozzák. Hiszen a maximális árak is magasak. S ugyan ki tud venni maximális áron gyümölcsöt. Talán a rendőr, vagy a detektív, ki a hatóságot reprezentálja. De talán az se mindig. & Halovány, beesett arcú gyermekek járnak az utcákon és sóvárgó szemekkel néznek azon kiváltságosokra, akik gyümölcsöt tudnak venni. Ezek a szegény gyermekek, kik mezítláb járják a nyarat, most még anna* az örömnek is hijján vannak, hogy jólakjanak egy kis gyümölccsel. Ebben a n gy nincsetlenségben ! Amikor szinte élélmipótlékul kellene a gyümölcsnek szerepelni. Hallatlan árak; és még hozzá protekció, vállveregetés, vagy jó összeköttetések kellenek, hogy gyümölcsöt méregdrága áron tudjunk szerezni. Csúnya világot élünk ! És szivünk teljes melegével, a legnagyobb részvéttel nézzük ezeket a koravén arcú, mezitlábos gyermekeket, akik számára nem termett gyümölcs a háború negyedik esztendejében s akik, ha egyszer felnőnek, meg fogják hazudtolni, hogy a legboldogabb idő a gyermekkor. És igazuk lesz. A kapzsiság, a pénz mindjobban úrrá lesz a világon. S a teremtés koronája, a gyönge ember nem tud uralkodni ezen e szenvedélyén, nem lát mást, mint a pénzt, pénzt, pénzt, ami eltemet minden szépet, jót, nemeset. És rohanunk a legteljesebb boldogtalanság felé. A VÁRMEGYE. (t) Éruák elhelgezése. Az Országos Hadij gondozó Hivatal, a Protestáns Országos Árva- I egylet által fentartott Protestáns Országos Árvaj házban (Budapest, VII., Szegényház-tér 1. sz.) | 14 ingyenes helyre pályázatot hirdet. E fentartott helyekre, amelyek 1918. évi szeptember
