Komáromi Lapok, 1918. július-december (39. évfolyam, 27-52. szám)

1918-07-06 / 27. szám

4 • sidal. tvouiäioüll 1^:8. jlliill* (> örvendetesen vett tudomásul és ezeket jegyző­könyvébe foglalja. Ezek után a napirend tárgyalása követ­kezett, melynek során dr. Alapi Gyula főtitkár terjeszti elő jelentését az egyesület múlt évi működéséről, melyet a háború erősen megbé­­niíót. Az egyesület mindazonáltal igyekezett ki­venni részét hazafiui kötelességeiből is és a Vörös Kereszt, valamint a hadigondozó javára több előadást és hangversenyt rendezett jelen­tékeny eredménnyel a hadi jótékony célok ré­szére. Rövid szavakkal beszámol a múzeum és könyvtár állapotáról és a tagok sorában beállott 'változásokról. A közgyűlés a jelentést élénk helyesléssel vette tudomásul. Majd az előadó ismertette a zárószáma dást. A közgyűlés a zárószámadást elfogadván akképpen intézkedett, hogy a hadikölcsön köt­vények 20000 K összegre egészittessenek ki és ez irányban a pénztárost utasította. A költségvetést 8000 K bevétel és kiadás kereteiben állapította meg. A folyó ügyek és indítványok során Mó­­rocz Emílián főgintn. igazgató, egyesületi al­­elnök emelkedett szólásra, aki vázolja azokat a nagy érdemeket, melyeket Kürthy István ny. főispán, az egyesületnek hét éven át vezetője szerzett, kinek működéséhez fűződik az egye­sület megalakulása, amely a társadalom szinét­­javát egyesíti magában, a kultúrpalota létesítése és az egyesületi életnek a helyi társadalomra való üdvös kihatása a nyilvános közkönyvtár, a muzeum és a szintén az ő működése alatt létesült képtár révén. Ez érdemeiért a lemondott elnöknek tiszteleti elnökké való megválasztását indítványozza, ami a közgyűlés általános he­lyeslése mellett meg is történt. Majd a főtitkár terjeszti elő az igazgató­­tanács javaslatait a megüresedett tisztségek és helyek betöltése tárgyában. A társelnöki állásokra: gróf Dezasse Já­nos főispán és Asztalos Béla alispán, az alelnöki állásokra: Pintér Elek c. tan­kerületi főigazgató, a tatai főgimnázium rektora és Ruisz Gyula a kisbéri ménesbirtok jószág­­igazgatója, az irodalmi osztály elnöki tisztére: dr. Kiss, Gyula ügyvéd, lapszerkesztő és iró, a jogtanácsnoki állásra : dr. Ghyczy János ügyvéd, az igazgatótanácsban megüresedett he­lyekre : dr. Aranyossy László ügyvéd és dr. Mezey János vármegyei főorvos, az irodalmi osztály választmányában meg­üresedett helyekre : dr. Bognár Cecil főgim­náziumi tanár és Tass Antal, az ógyallai asztro­fizikai obszervatórium igazgatója választattak meg egyhangúlag. Az elnök kihiidetve a határozatokat, a közgyűlés jegyzőkönyvének hitelesítésére Mórocz Emílián és Pogrányi József egyesületi alelnö­­köket kérte fel és a közgyűlést berekesztette. a kiadóhivatalban. John Bull nem nevet Ha hadikölcsont jegyzíink. S MIMÉ Mul mm Saját tudósítónktól. — Az óra tizenkettőt mutat. Legfőbb ideje, hogy a városi közélelmezési hivatal ügye szer­­veztessék. A rengeteg háborús nehézség között, a mellyel a mai viszonyok között egy város ve­zetőségének meg kell birkóznia, csakis megfe­lelő szervezet segítségéve! lehet eredményes közellátást biztosítani. Városunk közélelmezésé­ben, mint láttuk s tapasztaltuk, a gyakori ne­hézségek jelentékeny részben onnét származ­tak, hogy volt ugyan egy u. n. közélelmezési hivatalunk, az azonban majd csaknem minden hatáskör nélkül és szakközegek nélkül volt kénytelen dolgozni. Nem is csoda ez. Hiszen aki ismeri a mi helyzetünket, az tudja csak ezt megérteni. Ko­márom környéke nem igen gravitál hozzánk, más piacokat keres fel, mert azzal, hogy ide gravitáljon, eddig bizony senki sem törődött. Kereskedői körök mondják, hogy nálunk inkább elriasztották, mint ide csalogatták a termelőket. Hogy igy igaz-e, nem tudjuk, nem ránk tarto­zik annak megállapítása. De ha a hir igaz, úgy mindent el kell követni, hogy minél előbb kor­rigáltassanak a hibák s a tévedések. A mai közélelmezési hivatal mellett egyes cikkek két városi főtisztviselő hatáskörébe tar­toznak, kiknek legtöbb idejét, de még a pol­gármesterét is, ezen ügyek intézése emészti fel, a mi pedig egy kissé helytelen. Aíert ezáltal a várost állandó károsodás éri. Hogy csak egyet is említsünk: mig a szomszédos városok kész programmal várják a békét, dolgoznak városuk fejlődésén, addig nálunk mindebből mit sem látunk; csak tapasztaljuk, hogy mig pld. Győr­ben minden héten úgyszólván egy uj gyár te­lepszik le, addig felénk senki sem néz, sőt joggal beszélhetünk visszafejlődésről. A ma divó rendszer, mint beigazolódott, rossz, ügy látszik, a város vezetősége is be­látta s — mint örvendetesen halljuk — módot keres arra, hogy jobb rendszerrel, a hivatal kiszélesítésével javítson Komárom szegényes közellátásán. Az egész közélelmezési hivatalt centrali­zálni kell. Mert most épen három felé kell szaladgálnia az előadónak, hogy dolgát végez­hesse. A jegykiosztőnak is, ellenőrzés szem­pontjából, egy helyiségben kell lenni a hiva­tallal, amelynek költségeivel nem szabad fu­karkodni, mert a garasoskodás a közönség hát­rányára van. Nem tudunk másként elképzelni helyes, jól vezetett közélelmezést, mint úgy, hogy a közélel mesést vezető ügyosztály egy-két szak­emberrel és két-három szintén szakértő, nem dilettáns, bevásárlóval rendelkezzék, kik nél- i kül lehetetlenség dolgozni. A hatósági hús és zsirüzlet, a mellyel annyiszor foglalkoztunk, s amely szintén re­formra szorul, a jövőben tökéletesebb műkö­­gést fejthet ki, áruját ácsorgás nélkül juttathatja a fogy sztó közönségnek, mert a közélelmezési miniszter — mint lapunk más helyén közöljük — megadta a módot arra, hogy a városok sertéseket hizlaltassanak. És a miniszter ez al­kalomból meg is jegyezte, hogy a hús és zsir­­eliátás első sorban a városok ügyességétől függ. Ha tehát részint a termelőkkel köt szerződést a város, részint pedig házilag — mint az el­határoztatott — hizlal sertéseket, úgy bizonyos, hogy a közönség, különösen annak szegényebb ; része húshoz és zsírhoz a jövőben könnyebben ; fog jutni. A közélelmezési hivatalnak a kereskedői világ egynéhány, nagyobb iőkével rendelkező tagját is bele keli vonni szervezetébe, mert ez által mig egyrészről magán segit, addig más­részről nagyobb tevékenységet fejthet ki. Szívesen üdvözöljük tehát a közélelmezési hivatal újjászervezésének tervét és kívánjuk, hogy az szerencsés kézzel, okosan történjék. Itt jegyezzük meg, hogy Győrben a vá­­íősi közélelmezési üzemnek a megindítástól 1917. dec. 31-ig 303,000 K tiszta nyeresége volt és 12 millió koronát forgalmazott. Tehát a város bevétele szempontjából is igen fontos, hogy a közélelmezés üzleti és nem bürokratikus módon vezettessék. 1918. Bár nem szívesen, de hangfogóval Írjuk ezt a cikket. Akiknek e cikk nem tetszik, nyo­matékosan azt ajánljuk nekik, hogy csak olvas­sák el rnégegyszer és gondolkozzanak rajta. Gondolják el, hogy húsból és vérből való emberek ők is, akiknek adott a teremtő értel­met, de ezenfelül nem éppen ráadásul — szi­vet is. Előre bocsátjuk pedig mindezeket a világ­háború negyedik esztendejének utolsó hónap­jában s hozzá megjegyezzük igen szerényen: a szivek talán silány gépezetté váltak, amelye­ket négy év óta a konjunktúra tart működés­ben. Legalább ezt kell hinnünk, ha végignéz­zük a jószivü fákat, amelyek — csodák cso­dája — roskadoznak, ez ínséges időkben, a természet jóvoltából, hogy a termésből szegény­nek, gazdagnak egyformán juttassanak, Mindenfelől azt halljuk, látjuk, hogy esz­tendők óta nem volt olyan hatalmas gyümölcs­termés, mint ezidén. A gyümölcsfák szinte ros­­kadásig tömve vannak cseresznyével, meggyel, szilvával, körtével, barackkal. Azt h illetné az ember, hogy ilyen óriási termés mellett, amire nem volt több kiadása a fák boldog tulajdo­nosainak, a gyümölcs olcsó és könnyen hozzá­férhető lesz. A múlt ősz óta vártuk türelemmel ezeket a hónapokat, amikor gyümölcs fog bekerülni a háztartásokba és megkönnyíti a szegény csalá­dok nehéz gondjait. Keservesen csaiódiunk. Az óriási gyümölcs­termés dacára piacra alig kerül gyümölcs s a mi oda kerül nagynehezen, méregdrága az ára. 3—6 korona egy kilogram cseresznye ! Ha a gyümölcstermés felé elpusztult, elfagyott volna, még akkor is kellene ennyi gyümölcsnek a pi­acon lenni és nem lehetne olyan szívtelenül drága, mint most. Hát hova tűnik el a gyümölcs ? Hova vándorol el, milyen csatornákon és rejtett uta­kon a piac elől ? Hogyan lehet az, hogy ilyen méregdrága a mostani óriási termés mellett is a gyümölcs ? Lehajtott fővel, szinte kétségbeesve kérdezget­jük és kutató szemmel keressük azt, azokat, akik ennek a lemondással teii, nélkülöző világ­nak megváltásul a kisebbet: a megfizethető, tisztességes árakat hozzák. Hiszen a maximális árak is magasak. S ugyan ki tud venni maximális áron gyümöl­csöt. Talán a rendőr, vagy a detektív, ki a ha­tóságot reprezentálja. De talán az se mindig. & Halovány, beesett arcú gyermekek járnak az utcákon és sóvárgó szemekkel néznek azon kiváltságosokra, akik gyümölcsöt tudnak venni. Ezek a szegény gyermekek, kik mezítláb járják a nyarat, most még anna* az örömnek is hijján vannak, hogy jólakjanak egy kis gyü­mölccsel. Ebben a n gy nincsetlenségben ! Ami­kor szinte élélmipótlékul kellene a gyümölcs­nek szerepelni. Hallatlan árak; és még hozzá protekció, vállveregetés, vagy jó összeköttetések kellenek, hogy gyümölcsöt méregdrága áron tudjunk sze­rezni. Csúnya világot élünk ! És szivünk teljes melegével, a legnagyobb részvéttel nézzük eze­ket a koravén arcú, mezitlábos gyermekeket, akik számára nem termett gyümölcs a háború negyedik esztendejében s akik, ha egyszer fel­nőnek, meg fogják hazudtolni, hogy a legbol­dogabb idő a gyermekkor. És igazuk lesz. A kapzsiság, a pénz mindjobban úrrá lesz a világon. S a teremtés koronája, a gyönge ember nem tud uralkodni ezen e szenvedé­lyén, nem lát mást, mint a pénzt, pénzt, pénzt, ami eltemet minden szépet, jót, nemeset. És rohanunk a legteljesebb boldogtalan­ság felé. A VÁRMEGYE. (t) Éruák elhelgezése. Az Országos Hadi­­j gondozó Hivatal, a Protestáns Országos Árva- I egylet által fentartott Protestáns Országos Árva­­j házban (Budapest, VII., Szegényház-tér 1. sz.) | 14 ingyenes helyre pályázatot hirdet. E fen­tartott helyekre, amelyek 1918. évi szeptember

Next

/
Thumbnails
Contents