Komáromi Lapok, 1918. július-december (39. évfolyam, 27-52. szám)

1918-11-23 / 47. szám

4. oldal.

,Komáromi Lapok

Í91S. november 23

Ha majd egyszer hazakerülsz Régen nem látott rab fiam,

Saját szemednek sem hiszel :

Mi volt itt egykor — s most mi van! . . . Itt viharfelhő közeleg,

Ott lángsugaras nap ragyog---------A ki tegnap még rab valék,

Ma már szabad magyar vagyok . . .

Kossuth halála éviben Születtél egy ilyen napon;

Ha látnád most apád szivét,

Én lerongyolódott rabom! . . .

Az apa s a szabad magyar Szentel ma kettős ünnepet;

Huszonnégy éves a fiam,

S ma a szabadság született.

Nagy Lajos.

fl magyar nő.

Mindenkire egyforma kötelességet rónak ezek a napok, amelyeknek legsúlyosabb feladata a forradalom eredményeinek biztositása. Senki sem vonhatja ki magát a rend és nyugalom konszolidálásának munkájából s ha a férfiak eréllyel, úgy a nőknek, az anyáknak és feleségeknek szívvel, a jóság és szeretet megértő szavával kell kivenniük ebből részüket.

A megértés és szeretet szavával kell fogadniok a magyar nőknek hazatérő harcos fiaikat és férjeiket, akiknek szivében négy keserves esztendő szenvedése, izgalma hullámzik: az ő gyöi.géd, szerető kezüknek simításai kell, hogy eloszlassák katona-testvéreink homlokáról a keserűség sötét redőit: az ő jövendőbe vetett hitüknek kell megerősíteni az áhított béke vetését, biztatva és támogatva az ingadozókat és kételkedőket.

Minden magyar nőnek arra kell gondolnia, amit az újjászületett Msgyarország vezére hetekkel ezelőtt odakiáltott a haza minden polgárának : a békét nem szabad elreszitenünk! Szent és nagy kötelesség ez, de ha négy évig könyhullatássai, szivük sajgó fájdalmával áldoztak a magyar anyák, feleségek és gyászoló menyasszonyok ezért az országért, hisszük, hogy méltóknak fognak most is bizonyulni a magyar nő könnyel és vérrel megszentelt uj feladatára.

Reménységünk kizöldelt zsengéjét az ő szivük melege érleli aranyos kalásszá, amelyből a holnap mindenkinek jutó, fehérebb és áldottabb kenyerét sütik: egy egész ország húsvéti feltámadásának drága kenyerét!

— Gróf Dezasse János főispán fáuozása.

A magyar kormány gróf Dezasse Jánost, Komárom vármegye és Komárom szab, kir. város főispánját ettől az állásától saját kérelmére felmentette. Gróf Dezasse János ötnegyed évet töltött a főispáni székben, amely idő korántsem volt elegendő, — főleg a háború okozta nehézségek miatt, — nagyobb alkotó munka végzésére és igy csak az állásával járó, bár a háború által megsokszorozott munkakörre szorítkozott. Ebben a körben igaz mintaképe volt a lelkiismeretes és pontos tisztviselőnek aki a reá bízottakat mindenkor gyorsan és a közérdek szempontjából kívánatos objektiv pártatlansággal intézte el. Akinek alkalma nyílott vele érintkeznie, a legnagyobb megbecsüléssel tapasztalta ez értékes tulajdonságait és egyúttal tanúságot is tehet önzetlen szolgálatkészségéről, mellyel minden közügyet és jogosult magánérdeket készségesen támogatott. Társadalmi téren is, mint a Hadigondozó Bizottság, az egyesült Vörös Kereszt választmány, s Szanatórium Egyesület elnöke a jótékony célok lelkes és lelkiismeretes szolgálatával szerzett igazi érdemeket, helyi kulturális életünk irányításában pedig mint a Jókai Egyesület vezetőelnöke működött közre. A vármegyei és városi tisztviselői kar is sajnálattal látja távozását,

mert érdekeik megértő szószólója és igaz barátja volt. A távozó főispán egyelőre Komáromban marad és igy társadalmi téren az átalakulás és megújhodás nagy munkájában bizonyára számíthatunk az ő lelkiismeretes és megértő tevékenységére.

Kormánybiztosi kineuezés. A magyar népköztársaság kormánya Perczel Móric hírlapírót a belügyminiszter előterjesztésére Komárom vármegye és Komárom sz. kir. város főispáni teendőinek ellátásával megbízott kormánybiztossá nevezte ki. Az uj kormánybiztos szerdán érkezett székhelyére és csütörtökön elfoglalta hivatalát minden ünnepélyes fogadás mellőzésével. Az uj kormánybiztos egy ideig a Független Magyarország szerkesztője legutóbb pedig a Magyarország politikai munkatársa volt és gróf Károlyi Mihály szükebb politikai környezetéhez tartozott. Széles látókörű, radikális gondolkodású egyéniség, akire az uj rend és társadalmi átalakulás korszakos munkájában igen nagy feladatok várnak.

— népfölkelő tiszli kineuezések. A hadügyminiszter a népfülkelésnél a következő népf. tisztjelölteket hadnagyokká nevezte ki: Ruzicska Dénest, Sólymos Pétert és Eigner Izidort a cs. és kir. 12. gy.-e.-től a 31. honv. gyalogezredhez, Horváth Dénest a 12. gy. ezredtől a 10., Stibinger Gézát a 12. gy. ezredtől az 1., Czeizel Ignácot a 12. gy.-e.-től a 15., Bakó Bak Lajost a 12. gy.-e.-től a 12., Weil Lajost a 19. gy.-e.től a 31. honv. gyalogezredhez; főhadnagyokká nevezte ki a következő népf. hadnagyokat: Kalicza Sándort, Fata Ferencet a 31. honvéd gy.-e., Gottstein Dánielt a 22. honvéd gy.-e., Recsák Ödönt a 17. honvéd gy.-e.-től a 31., Lacza Józsefet, dr. Reiner Arnoldot, Zwebner Jakabot, Somló Sándort a 31. honvéd gyalogezrednél, Kapitány Gyulát a 19. táb. vadászzászlóaljtól a 30., Vancsó Lajost, Lang Sándort, Purgly Ödönt, Blaskovics Kálmánt, Berényi Győzőt, Bott Dánielt, Nyáry Józsefet a 31. honv. gyalogezrednél, dr. Marczali Márkuszt, dr. Ruisz Sándort a 19. gyalogezredtől a 31. honvéd gyalogezredhez, Müller Sándort a 31. honvéd gyalogezredtől a 30. honvéd gyalogezredhez, dr. Endrényi Tivadart a 31. honvéd gyalogezredtől az 1., dr. Pécsi Jenőt a 12. gyalogezredtől a 14., Szendrői Jenőt a cs. és kir. 26. gyalogezredtől a 14., Weisz Lajost a 31. honvéd gyalogezredtől az 1., Mészáros Miklóst a 3. honvéd gyalogezredtől a 31., Neuhaus Gyulát a 19. gyalogezredtől a 31., Arnst Lajost a 12. gyalogezredtől a 10. honvéd gyalogezredekhez.

— fiz Internacia bigo tagjaihoz. Felkérettünk az alábbi sorok közlésére: Miután szövetségünknek a háborús évek alatt megjelent cimkönyvét nálunk nem kézbesítették s igy azzal nem rendelkezem, kérem mindazokat, a kik magyarországi főkonzulátusunk utján a háborús évek alatt szövetségünkbe léptek és komárommegyei lakosok, hogy pontos címeiket, vaiamint mindazon külföldi társaink címeit, a kikkel a háború előtt érintkezést tartottak fenn, velem sürgősen közölni szíveskedjenek.

Mészáros Lajos János.

— Honuédségi kineuezések. A hadügyminiszter a gyalogságnál Budahegyi Pauer Miksa alezredest ezredessé, Literáti Foghthüvy Miklós őrnagyot alezredessé, Imre László, Wernig Lajos, Banovits Ödön, Dohányos János, Kovács József, Zsűrik János, Soós Pál, Zalaváry Gyula, Leopold József, Weisz Rezső és Németh Árpád zászlósokat hadnaggyá a 31. honvéd gyalogezredben, Marcsa Sándor főhadnagyot századossá a 13. honvéd gyalogezredben, Pápay Károly, dr. Lőwy Ede, Takács Ferenc, Halmi Antal, Guckler Gyula, Moharos Gyula, Bereczky Jenő, Kukorelly Ferenc, Holéczy Ödön, Pálffy Zoltán, Farkas András, Fülöpp Lajos, Martény Gábor, dr. Vaszily István, dr. Ott Gyula hadnagyokat főhadnagyokká a 31. honvéd gyalogezrednél.

— Magerl ezredes. Ismerős név. Ki ne ismerné tizenkettes testvéreink derék parancsnokát, aki a háború első fázisában, mint akkor följegyeztük, több hasznos ötletének megvalósításával kívánt gondoskodni katonáiról. A háború már véget ért. Azonban az ő számára még tart a háború. Magerl ezredes a felvidéken jár magyar csapatával, hogy megtisztítsa hazánk szent földjét a esetiektől,

— Katonai kitüntetések. A háború alatt teljesített kitűnő szolgálataik elismeréséül az alábbi kitüntetéseket nyerték a következő tisztek:

a Ferenc József-rend lovagkeresztjét a hadi ékítménnyel: nemes Glatz Győző 31. honvéd gyalogezredbeli alezredes;

a dicsérő elismerést: Körmendy Zoltán 31. honvéd gyalogezredbeli és Makk József szolgálaton kívüli viszonybeli századosok.

— fílagyar néu. A belügyminiszter Kohn Sándor tóvárosi lakos családi nevének Kardos-ra kért átváltoztatását megengedte.

— Kineuezés. A hadügyminis tér Jeszenicei Jankovich Arisztid alezredest vezérkari ezredessé nevezte ki.

— flz iskolák téli szünete. Illetékes forrásból értesülünk, hogy a hadsereg leszerelésével beállott rendkívüli állapotok, nemkülönben az iskoláknak megfelelő fűtőanyaggal való ellátási nehézsége miatt a közel napokban rendelet fog megjelenni, mely a fennforgó eseményekkel számot vetve akként fogja az iskolák téli szünidejét megoldani, hogy február 15-ig szünetet rendel el az egész vonalon s a tanévet augusztus végéig hosszabbítja majd meg.

— Kineuezés a méneskarnál. A hadügyminiszter Jőbaházi Dőry György alezredest, a bábolnai állami méntelep katonai parancsnokságánál ezredessé nevezte ki.

— Eljegyzés. Degen József a Dreher Serfőzde r. t. tisztviselője eljegyezte Ackermann Iluskát.

— tartalékos honuédtiszti kineuezések. A

hadügyminiszter a tartalékban a következő kinevezéseket teljesítette : Ferenczy Károly szolgálatonkivüli viszonybeli főhadnagyot századossá, Fábián Aladár, Lukovics Pál, Pethő Andor, Somos István, Szalay Sándor, Barlovits Dezső, Pál Károly, Kovács János, Szép Vince, Csillag József, Dohányos Tivadar, Vass József, Vajda Péter, Polinger István, Nádas Sándor, Kemény Béla, Schmoll Béla, Schwarcz Henrik, Hartmann Márton, Saáry József hadnagyokat tart. főhadnagyokká nevezte ki a 31. honvéd gyalogezrednél.

— A bíróságok a köztársaság nevében Ítélkeznek. A kormány rendelkezése .folytán a bírói hatalmat a jelenleg működő bíróságok a magyar népköztársaság nevében gyakoroljak. A bíróságok Ítéleteiket és egyéb ügydöntő határozataikat a magyar népköztársaság nevében hozzák. — Az ellenkező törvényes rendelkezések hatályukat vesztik.

— Kineuezés. A győri ítélőtábla elnöke Rajczy László végzett joghallgatót a győri tábla kerületébe díjas joggyakornokká nevezte ki.

— Halálozás. Fekete Teraska élete 21-ik évében f. hó 22-én elhunyt: Temetése holnap délután fél négy órakor lesz a ref. temető halottas házából.

— Kineuezések a csendőrségnél. A hadügyminiszter Nemésszegi Nemesszeghy László csendőrszázadost a VI. számú csendőrkerületnél, továbbá Szopkó Győző csendőrszázadost beosztva a belügyminisztérium VI|b. osztályához őrnagyokká nevezte ki.

— A kir. ügyészség uj elnevezése. A hivatalos lap vasárnapi száma közli, hogy a kir. ügyészségnek jövőben államügyészség, a kir. főügyészségnek főállamügyészség, a Budapesten székelő volt kir. koronaügyészségnek pedig legfőbb államügyészség lesz az uj Deve.

Mészáros nőifodrász terme

Baross-utca 5. sz. (Grand-kávéház mellett)