Komáromi Lapok, 1918. július-december (39. évfolyam, 27-52. szám)

1918-11-23 / 47. szám

KH8. november 23. „Komáromi Lapok* — A komáromi szociáldemokrata párt­­szervaret 1918. évi november hó 24-ik nap­jának délelőtti 9 órájakor a Kultúrpalota ta­nácskozó termében rendkívüli pártgyülést tart, a következő napirenddel: 1. A pártgyülés meg­nyitása, a küldöttek igazolása, *a pártgyülés Vezetésére elnökök s jegyzők választása. 2. A Végrehajtó-bizottság s ellenőrző-bizottság jelen­lése. a) Pénztári jelentés. Előterjeszti: Horváth János, b) Ellenőrző-bizottsági jelentés. Előter­jeszti Szeder József, c) Jelentés a végrehajtó­bizottság működéséről. Előadó: Puzsér János. 3. A végrehajtó-bizottság és ellenőrző-bizottság felmentése. 4. Jegyzőkönyvhitelesitők és jelölő­­bizottság választása. 5. A párt jövőbeni maga­tartása. Előadó: Varga Pál. 6. A pártsajtó fon­tossága. Előadó: Árvay András. 7. A végre­hajtó-bizottság és ellenőrző-bizottság választása. 8. Indítványok tárgyalása. A pártgyülés tanács­kozásainak zavartalan biztosítása céljából a ta­nácskozás tartama alatt az ajtók zárva lesznek, ennélfogva á küldöttek pontos megjelenése fel­tétlenül kívánatos. A pártgyülésen csak igazol­vánnyal ellátott elvtársak vehetnek részt, tehát a küldött-igazolvány elhozandó. — Kineuezés. A kereskedelemügyi minisz­ter a mészipari szövetség elnökévé és a cement­gyári szövetség alelnökévé Vida Jenőt, a Ma­gyar Általános Kőszénbánya r. t. vezérigazga­tóját nevezte ki. — A postások a hírlapok pontos és qycrs szállításáért. A Postatanács felhívja az összes póstásokat, hogy a hírlapokat úgy az irányító, mint a kézbesítő szolgálatban a leg­nagyobb gondossággal Kezeljék. Minden pos­tásnak tudnia keil, mennyire fontos a hírlapok gyors továbbítása és kézbesítése, különösei a mai viszonyok közt. A felhívás szerint ez a legkevesebb, a mivel a postások a magyar sajtónak tartoznak azért a rokonszenvért, amellyel törekvéseiket a sajtó mindenkor tá­mogatta­— Kineuezés. A hadügyminiszter dr. Oblath Sándor cs. és kir. 12. gy.-e. egyévi önkéntes karpaszományos népfölkeiő címzetes szakasz­vezetőt a pozsonyi hadseregi ügyészhez népf. jogügyi tisztviselő jelöltté nevezett ki. — A Kamocsai Nemzeti Tanács és nemzeti ©rség megalakítása céljából népgyülés tartatott november 15-én. A népgyülés a helyi Nemzeti Tanács elnökévé egyhangú lelkesedéssel Boross Kálmán ref. lelkészt választotta meg. Az elnök ismertetvén a jelen sorsdöntő történelmi idők fontosságát, az Országos Nemzeti Tanács elvei alapján megválasztották a 16 tagból álló helyi tanácsot és 35 tagból álló önkéntes nemzetőr­séget. Majd a népgyülés óriási lelkesedéssel kiáltotta ki, hogy Magyarország köztársasági államformává való átalakítását kívánja. A nép­gyűlés a Himnusz éneklése mellett oszlott szét, kitűzvén a templomra és a községházára a nemzeti lobogót. fulop ZsiynionJ szctKCoZiG-lutoutittiól kaptunk ma egy elkésett levelet, 1918. márc. 25-éről ir Tomszkból. Örömét fejezi ki, hogy nemsokára hazajöhet. Sajnos ez a vágya még most se teljesült be mindnyájunk őszinte saj­nálatára. — fi Komáromi szellemi munkások szervezete propaganda bizottságot is alakított, amely a következő tagokból áll: Meczner József, Siposs Elekné, Lengyel Béla, dr. Raab Mihály, Kádár Győző, dr. Tóth Zsiga, Martsa György, Weisz Mariska, Majorovics Eszter, Mészáros Lajos, Borfy Zelma, Haber Berta, Néveri Oszkár és az igazgatóság. — Ki lúd róla? Zanka Ede komáromi füszerkereskedő Kossuth-tér felkéri visszatérő katonáinkat, hogy akik a 12-ik gyalogezred 5/4. menetszázadába beosztott Ede nevű fiáról bár­mit is tudnak, szíveskedjenek vele ezt akár levélben is tudatni. 1914. november 17-én irt utoljára Valjevóból, azóta eltűnt. — Halálozás. Id. Csukás Istvánná szül. Tóth Julianna asszony f. hó 22-én élete 63-ik, boldog házassága 41-ik évében hosszas szen­vedés után jobblétre szenderült. Hült tetemei L hó 24-én délután 3 órakor helyeztetnek örök nyugalomra a Pandató-utca 6, sz. gyászházból a helybeli ref. temetőben. Elhunytát férje, gyer­mekei és kiterjedt rokonság gyászolja. Nyugod­jék békével! — fi íflagyar Lieszámitoló és Pénzuálló Bank győri fiókja működését Győrött, Kazinczy­­utca 13. szám alatti helyiségében megkezdte. — A h invéd büntetőbíráskodás megszo­rítása. A hivatalos lap kormány rendeletet közöl, amely a polgári büntetőbíráskodás alá tartozó egyének felett gyakorolt honvéd-btintetőbirás­­kodást megszünteti. A jogerős határozattal még be nem fejezett ügyekben az iratokat az ügyész­ségekhez haladéktalanul át kell küldeni és ugyan­oda kell a letartóztatottakat átkisérni. — Halálozás. Amint részvéttel halljuk, Vargha Nándor Kömlőd község népszerű jegyzője, hirtelen elhunyt. Szerdán temették el nagy iészvét mellett. — Becsben fosztogatják a katonákat. Akiket a sorsuk Bécsen át hoz haza a harc­térről, mindannyian panaszolják, hogy a bécsi keleti pályaudvar előtt osztrák katonák utjokat e'áilják, e szedik hátizsákjaikat, sőt lehúzzák köpönyegüket, de még keztyüjöket is, elveszik minden ét óküket. Hihetetlen és mégis igaz, hogy lelketlen rablás és fosztogatás folyik az oszt­rák főváros pályaudvarán ! Ez ellen tenni kel­lene valamit. — Hatályon kívül helyezték a sajtósza­badságot korlátom összes rendeleteket. A kormány rendeletét tett közzé, amellyel hatályon kivti! helyezte a háború alatt kiadott és a saj­­tószabadágot korlátozó összes rendeleteket. Ezzel megszűnik a lapok ellenőrzéséről kiadott miniszterelnöki rendelet, továbbá a sajtóter­mékek terjesztésére és eltiltására vonatkozólag kiadott többféle miniszteri rendelet, valamint a külföldről étkező sajtótermékek ellenőrzéséről kiadott miniszterelnöki rendeletek hatálya. — ff komáromi posta és táuirda altisztek f. hó 18-án értekezletre gyűltek össze s a bu­dapesti postásszövetséghez csatlakozva meg­alakították a helyi csoportot a szociáldemok­rata programm alapján kidolgozott alapszabá­lyokkal. Az alakulás a következő eredménnyel végződött: Bizalmi férfiak Tarics Lajos, Szabó István. Elnök Tarics Lajos, alelnök Kiss Sán­dor. Jegyzők Szaday István, Heribán János. Helyi bizalmi férfi Cseh Zsigmond. Pénztárnok Ágoston István. Ellenőr Lencse Flórián. Ház­nagy Chmelik Mihály. Bizottsági tagok: Sán­dor István, Vokner János, Móricz lános, Far­kas Lajos, Szabó Lajos, Bus József, Tukovics István, Villám István, Kiss Sándor, Szelei Pál, Vörös Ferenc. — Tábori posta f Rengeteg bánatnak, keserű érnek okozója, kétsígtelenül a világnak egyik legrosszabb intézménye, a tábori posta, meghalt. Sírja fölé epitáfiumnak oda kellene irni: soha többet fel ne támadj ! C-:ak az ég tudja, de talán az sem, hová lett az a sok mindenféle levél és csomag, amely a tábori postákon való vándorlás közben öt esztendő alaLt eltűnt. Bizonyára nem a tábori postágok az okai, hogy ez a szervezet ilyen gyatrán működött. Hiszen csupa kitűnő, nagyszerű ma­gyar postás dolgozott benne s azok bizonyára ott sem végezték kevesebb kölelességtudással a maguk munkáját, mint idehaza, a béke gyö­nyörű idejében, amikor a világ egyik legjobb postája a magyar posta volt. Olyan szerencsét­len, olyan korhadt, mint maga az osztrák szol­­dateszka. — A női munkaerők elbocsátása a katonaságtól. A hadügyminiszter rendelet« szerint mindazon női irodai munkaerők, kiknek alkalmazását a szolgálati viszonyok feltétlenül szükségessé nem teszik, vagyis akik nélkülöz­hetők, a szabályszerű felmondási idő betartása mellett e bocsátandck. Ezen női irodai munka­erők részére végkielégúésképen kivételesen fél havi díjazásuk kifizetését engedélyezi a minisz­ter. Á iandó tartózkodási helyükre való utazha­­tásuk végett az utazási költségek hitelezése mel­lett menetlevelek állitandék ki azon parancs­nokság, csapattest, intézet által, amelynél alkal­mazásban allanak. A parancsnokok (főnökök, vezetők) kötelessége, hogy a szolgálat érdekét szem elölt tartva ügyelőmbe vegyék, hogy a visszatartott évfolyamokból alkalmas írnokok mii t i'yenek alkalmaztassanak. Megtartandók azonban a tiszti, tovább szolgáló altiszti özve­gyek, árvák, továbbá tarta’ékos havidíjasok özve­gyei és árv.ái, amennyiben vagyontalanok és megélhetésük egyébként biztosítva nem volna. 5 oldal. — A vasutasok leszerelési pótléka. A. fizetésnek januárban varható rendezéséig a kereskedelmi miniszter, méltányolva a vasutasok emberfeletti munkáját, havonta leszerelési pót­lék címén a következő össz^gsk folyósítását re idelte el. Az A) táblázatbeli tisztviselők részére havi 400 K f. A B) táblázati alkalmazottak részére 300, illetve 200 K-t. Ezenkívül gondos­kodott megfelelő pótlékról a többi összes alkal­mazottak részére is, Szabályozta a munkaidőt és küiön lesz díjazva az inspekciós és a vasár­nap és ünnepnap teljesítendő szolgálat is. Mél­tányosabban rendezte a családi pótlékot, atneny­­nyiben jövőben a feleség is részesül ebben^ — A komáromi spanyol járvány. Gaal Zsigmond dr. városi főorvos jelentése szerint fertőző betegségek közül különösen a spanyol­nátha öltött olyan méreteket, hogy az egészség­­ügyi bizottság járvány bizottsággá volt kényte­len átalakulni. Bezárták az iskolákat, a színhá­zat, mozit, a kávéházak és vendéglők záróráját megrövidítették. A megbetegedések bejelentését kötelezővé tették. Októberben 937 polgári és 000 katonai megbetegedés történt. A spanyol­­járvány halottjainak szima 60 volt. A hó végén a megbetegedések szama jelentékenyen apadt, ami a november hó elején folytatódott úgy, hogy most mar rövidesen előreláthatólag meg fog a járvány szűnni. A múlt hóban a születé­sek száma 35, a halálozásoké 182, ebből kato­nai személy 102. A természetes apadás tehát jelentékeny. A kórház létszáma 146. Ápolás és élelem ellen panasz nem merült fel. A piacon javulás mutatkozik az árubehozatal terén, ami a behozaia i tilalom felfüggesztéiónek tulajdonít­ható. A szokásos üzleti vizsgálatok kielégítő eredménnyel végződtek. — Tűz. Szerdán este nyolc órakor tűzi­­lárma zavarta meg a békés Komáromot. A Gr. Széchenyi-utcában levő katonai ruha raktárban j eddig még ismeretlen okból tűz támadt. A tfiz­­[ höz Fehér Lajos tüzoltótiszt vezetésével a tűz­­| oltóság hamarosan kivonult és a tüzet lokali­­: zálta. A kár néhányszáz korona. — A nemzetőrök zendülése Ácson. Hét­j főn virradóra Ács községben nagy kavarodás j történt, melyről A Reggel a következőket jelenti: — Vasárnap délután az ácsi községi elöl­­j járóság népgyülést hivott egybe, melyen az elöljáróság bejelentette, hogy a nemzetőrséget feloszlatja, mivel a nemzetőrüknek 10 naponként járó 37 ezer korona zsoldot nem bírják tovább fizetni. Ugyanis a legutóbbi miniszteri rendelet szerint a község a saját költségén tartozik a nemzetőrséget fenntartani, de mivel a község lakosai nem áldoztak a nemzetőrség céljaira, a községi pénztár pedig üresen áll, az elöljá­róság kénytelen volt magát erre a lépésre elszánni. — A nemzetőröket elkeserítette, hogy elesnek a zsoldtól, ezért bosszút esküdtek és a gyűlés utáni éjszakán folytonos lövö'dözésset tartották rémületben a községet Az elöljáróság még az éj folyamán segítséget kért Komárom­ból, ahonnét hajnal felé egy huszárpatrull jött ki gépfegyverrel, de a beavatkozásra már nem volt szükség, mert a zendülő nemzetőrök ma­guktól cseudesültek le. — A lövöldözésnek nincs egyetlen áldo­zata sem, csak egy csomó ablak lett beverve. A zendülő nemzetőrök többnyire a levegőbe lövöl­döztek ós ügyeltek arra, hogy senkit meg ne sebesitsenek. Az egész lövöldözés kizárólag azért történt, hogy presszionálják a községi elöljáróságot a nemzetőrség további fenntartá­sára. Tüzeléshez alkalmas kapható Spitzer S. könyvkereskedését»*! Zsákja 60 fillér.

Next

/
Thumbnails
Contents