Komáromi Lapok, 1918. január-június (39. évfolyam, 1-26. szám)
1918-03-09 / 10. szám
ä oktal. KofiaiUvtßi Lxapi>k“ 1918. jn&Ctus 9. Aki lelkesedésével s két ép karja erejével meg tudta védeni szeretett hazánk területi épségét s lakosainak szabadságát, függetlenségét az ellenség gálád támadásai és bűnös kísérletei ellen, az nem szorul az alamizsnára, azt megsértjük azzal, lia feleségünket ajándékozzuk neki s nem gondoskodunk arról, hogy módot és alkalmat adjunk neki továbbra is arra, hogy munkával és saját megmaradt erejére támaszkodva lehessen továbbra is a haza és társadalom hasznot hozó és hasznot hajtó egyede. A magyar katona, ki vitézségével az egész világ bámulatát vívta ki, nemcsak dicső múltúnk történetében, hanem a világháború folyama alatt is elsősorban földműves, agrárius természetű volt. A föld az, mely ideálként lebeg minden magyar szemei előtt s a föld volt az, melynek szeplőtlen szentségét kivánta megvédeni a gálád ellenség, súlyos lábnyomától. A föld! Ez az a szimbólum, mely még akkor is lelki szemei előtt lebegett, mikor a lövészárok ezer veszélyeit figyelte® mint előrekü'dött őrszem, vagy mikor lelkesedéssel rohamozott a túlnyomó ellenséggel szemben. S csakis a föld lehet az, melylyel megjutalmazhatjuk azokat, akiknek a világháború elvette testük épségét, azokat, akik nem tértek vissza többé olyan délcegen s épen, mint ahogyan felvirágozva elindultak a küzdelem mezejére. Bizonyosak vagyunk benne, hogy az állam, melynek ilyen fiai vannak, nem fog megfeledkezni a koszorús hősök megjutalrnazásáról, mert hiszen önön nagyságának lenne árulója az a nemzet, mely a béke aranysugaru verőfényében nein juttatna ebből a fényözönből azoknak, akiknek szabadságát és függetlenségét elsősorban köszönheti. fl leszerelés és a kisiparosok. Hogy történik az anyagelosztás ? — mik a kisipari érdekeltség legfontosabb kiuánságai ? A háború alatt súlyos és nehéz válságon ment át a kisipar, amely a hadiszállításokból aránylag kis részt kapott és anyag, valamint munkaerő hiányában a legtöbb szakma pangásra volt kárhoztatva. Baj volt az is, hogy szervezettség és egységes fellépés híján érdekeiket sohasem tudták a kellő alkalomkor, a kellő nyomatékkai képviselni. Az iparteslületek országos szövetségébe tömörült különböző szakmák belátva a szervezkedésben rejlő erő jelentőségét, most nagyszabású programul kinagy szabású monográfiának prospektusa. A magyar szerkesztőség elnöke Jókai Mór volt. E prospektusnak Komáromra vonatkozó részében jelezve volt, hogy szó lesz a nagy műben a komáromi fügét mutató várszüzről is! Egy esti kedélyes quaterkázás közben szóvá tettem ezt a nyilván való tévedést. — Kedves Móric bácsi! nem fügét, hanem koszorút mutat ez a Szűz. — Már hogy mondhatsz ilyent — gyerek? Hiszen mi értelme lenne akkor a szobor „Nec arte Nec Marte“ feliratának? — Hát az igaz, hogy a füge mutatás logikusabban illik a felíráshoz, mint a koszorú. Mégis úgy van, amint mondtam. Győződjél meg róla Móric bácsi személyesen. — Semmi szükségem újabb megtekintésre. Láttam én a szobrot elégszer gyermekkoromban. Akkor fügét mutatott, most sem mutathat mást. Punctum ! — makacskodott az öreg. És tényleg magába a nagy irodalmi munkába is „fügét mutató" epithetonnab került a komáromi kőszüz. No csak ennél nagyobb szerencsétlenség ne érje Komáromot. * * * *F*lyt. kőv.) dolgozását készítik elő, amely a kis- és középiparos rétegek politikai és gazdasági céljait egybefoglalva, alkalmas lesz arra, hogy az Összetartást növelje s e révén a leszerelés kapcsán jelentkező kisipari érdekeknek is lehetőleg érvényt szerezzen. E problémákról dr. Horváth János, az Ipartestületek Országos Szövetségének elnöke munkatársunk előtt a következőleg nyilatkozott: — A közép és kisiparosság a saját érdekeit teljesen elhanyagolta, különösen a háború alatt. Szervezetlenség, közöny volt itt minden vonalon s ez volt oka részben annak is, hogy a háborús közszálliíásokból a kisiparos az őt megillető részt ’nem kapta meg. A leszereléssel kapcsolatban azonban olyan fontos kérdéj sek tolulnak előtérbe, amelyeket, ha boldoj gulni akarnak a kisiparosok, negligálniok nem ! szabad. Az ipartestületek országos szövetsége ! legközelebb a kereskedelmi miniszter elnök[ lete alatt ankéntet tart a különböző kisipari j érdekeltségek bevonásával a teendők megbej szélésére. A leszerelés kapcsán mint legfonto! sabb kérdés, a hadsereg anyagkészletének el! osztása kerül napirendre, amelyből a kisj iparosnak is meg kell kapnia az őt arányoj san és jogosan megillető részt. A közép j és kisiparosság azt kivánja, hagy a leszej reléskor a kereskedelmi és ipari kamarák mellett az ipartestületek országos szövetsége, ■ mint központ és azután az ipartesüiletek vij dékenként bízassanak meg a hadsereg leszerelési tárgyainak szétosztásával. Értem azokat a tárgyakat, amelyek a kisipari üzemek és szakmák szempontjából egyálGItalán szóba jö- I hetnek. Ezek vennék át tehát a leszereléskor a közép és kisiparosoknak jutó szerszámokat, eszközöket és gépeket. Gondoskodni kell azután különösen az átmeneti időben arról is, . hogy a hazai iparosok kenyérkereső munká! iának feltételeit biztosítsuk. Szociális irányú intézkedésekre gondolok itt, amelyek különösen az élelmezés, a lakásviszonyok, a ruházkodás kérdését érintik egyrészt, másrészt megkönnyitenék a kisiparos számára a szerszám, az j anyag, a miihely kellé kék beszerzését. A háborúból hazatérő, vagy a háborúban rokánttá I vált kisiparosok részére biztosítani kell kellő j szánni és megfelelő munkahelyiségek szerzését j is, ahol különösen a városi lakáspolitika intézőire hárul súlyos feladat. A meginduló erős építkezésnek nem szabad figyelmen kívül l hagynia ezt a körülményt. A katonai anyagkészletek, katonai ipartelepek berendezési anyagának arányos elosztása, olcsó hitelszerzése, a j tanoncok és segédek elközvetitése, munkaalkalmak és munkaerők nyilvántartása mind olyan problémák, amelyek erősen foglalkoztatják a kisipari köröket. Vigyáznunk kell arra is, hogy a háború után meginduló erős gazdasági fellendülés ál, dásaiból ki ne maradjanak a kisiparosok s j ezért úgy a katonai, mint a polgári közszálli; tásokból juttatni kell olyan részt a kisiparnak, : amelynek az meg tud felelni. Vállalkozási kedvben nem lesz hiány, ez kétségtelen s a szerj vezett kisipar elég megrendelőre tehet szert, ha élelmes irányitói lesznek. Ami nehéz lesz: az az anyagbeszerzés, különösen az átmeneti időkben s a béke első éveiben. Amig a mezőgazdasági és ipari termékek, a nyers.és féltermények nem jutnak elegendő kvantitásban piacra, addig a kisipari érdekeltségeknek nehéz utánjárással kell felkutatniok az üzem folytatásához szükséges anyagokat. Ezt a munkát próbálja megkönnyíteni az ipartestületek országos szövetsége, amely az anyagbeszerzést szervezni óhajtja. Tervünk az, hogy egyelőre irodát állítunk fel, amely a beszerzést közvetíteni fogja. Lehet, hogy ennek számára iparjogot is váltunk s esetleg részvénytársasággá vagy központi szövetkezetté alakítjuk át később, hogy mozgékonyságának növelésével eredményesebben végezhesse feladatait is. A JÓTÉKONY NŐEGYLET ÖT ÓRAI TEÁJA március 16-án, szombaton, a Tiszti Kaszinó dísztermében. Cigányzene! Buffé! Tombola ! löbb szem, többet lát. — A közösség rovata. — Kérelem! Amikor a naptár holdtöltét mutat, akkor az utcai gázlámpákat nem gyújtják fel. Miiíthogy azonban a felhősereg sem a naptárcsinálónak nem jelenti be, hogy mikor óhajtja a hó dat befüggönyözni, sem pedig a hatóság nem szerez a felhős holdtöltékről tudomást,, azért megtörténik, hogy mikor papiroson a legragyogóbb holdtölte világit, ugyanakkor Komárom utcáin a legszurkosabb sötétség üt tanyát Minthogy pedig nagyon sok ember csak este felé mehet ki egy kis friss levegő felszippantása céljából, s minthogy életveszélyes dolog dúló tiarc idején egy csatatér közepére odaállni, már pedig említett időben és alkalomkor a Nádor és egyéb utcákon, szerecsenek harca folyik a sötét éjszakában . . . azért azon tiszteletteljes kéréssel fordulunk a Nádor utcai jöszivü lakókhoz, hogy akinek több szobája van, az gyújtsa fel a gázt esténként egy olyan szobájában is, melyben nem tartózkodik, s azután ne táblázza be azon szoba ablakát, hadd süssön ki egy-egy barátságos fénykéve a brr! de sötét Nádor utcára. Arról jutott az eszünkbe, mert voltak már eddig, kik ezt az emberbaráti cselekedetett elkövették akár szánt szándékkal, akár véletlenül, de az utcán járkálok nagy örömére. Az Isten éltesse e fénytulajdonosokat, s példájuk nyomán legyen mind több és több ily természetű világosság a Náeor utcán olyankor, amikor Felhőurfi spanyolj fallá változik. Néhány sétáló polgár. TMi a teli orosz UifoiíM. Mi tilos a foglyoknak 7 1., A Hadügyminisztérium rendelkezése nélkül a foglyoknak a kicserélési idejéig nagyobb szabadság, vagy könnyítés nem engedélyezhető, úgy szintén tilos egyes foglyoknak saját költségükön való hazaengedése. 2., A hadifoglyok elbocsájtásánál saját tulajdonuk vissza nem tartható, kivéve alább megnevezett tárgyakat, melyekre az időleges visszatartás dacára, a hadifoglyok tulajdonjoga, illetve a monarchia megőrzési kötelessége fennáll. A fogoly magával nem vihet: a) arany- és b) ezüslpénzt 2 koronánál nagyobb összegben, c) papírpénzt és bankjegyet 1000 koronái nagyobb összegben, d) fel nem dolgozott nemesfémeket és nemesköveket, úgyszintén az azokból előállított tárgyakat, amennyiben azok a szokásos személyes szükséglettel arányban nem állanak, e) fegyvereket, katonai felszerelési cikkeket, fényképező készülékeket és tábori látcsöveket, f) fel nem dolgozott ruházati cikkeket, nyers- és fel nem dolgozott bőröket, g) az elutazás előtt az illetékes hatóság által le nem bélyegzett nyomtatványokat, fényképeket és irományokat. A c) pont alatti határozmányok nem alkalmazandók azon hadifoglyok tulajdonára, akiknek három vagy több gyermekük van, vagy munkaképtelenek. Ezeknél minden egyes esetben az illetékes táborhatóság megállapítja a fogoly által magával vihető nagyobb értékű papírpénz összeget, a mi az illető személyigazolványára feljegyeztetik. A foglyok utipodgyászai és értéktárgyai: Tisztek 50 kilogrammig, legénységi állományú egyének 25 kilogrammig vihetnek Hagukkal podgyászt. Az összes visszatartott tárgyak és pénze ír megőrzés céljából beküldendők a „Gemeinsanen Zentralnachweisebüto, Auskunftsctelle für Kg. Abt.^K. Wien, IV. Wiedoner Hauptstrasse 1.*, mely azokat a rendes viszonyok beálltával, az illetékes hazai vörös-keresztnek beküldi a tulajdonosnak való kézbesítés céljából. Akik megszöktek. Azen hadifoglyok, akik március 1 után
