Komáromi Lapok, 1918. január-június (39. évfolyam, 1-26. szám)

1918-06-01 / 22. szám

1918 jnnius 1.

..Komáromi LapoK

3 oidaK

tisztelgett, kit We/ss Kornélia főjegyző, poétikus beszéddel üdvözölt:

— Harangok zúgása kisért bennünket ide — úgymond a szónok — s lelkűnkben éreztük a költő szavait beteljesedni, „Az emberek dolgának árja van, mely liabdagállyal a célhoz elvisz; de elmulasztva egész élelünk, nyomorban és zátonyok közt leng."

A lelkesedés árját váltotta ki bennünk értekező együttlétünk odaát, ama töriénelmi nevezetességű falak között s a bizalom kölcsönzött erőt hozzá, hogy az ár útját követve, felkeressük Méltóságodat, kiről tudjuk, hogy ismeri sérelmeinket, bajainkat. Felkerestük mint a törvényhozás tagját és kérjük, hogy ott legyen a mi szószólónk!

Fogadja szívesen a képviselőházhoz intézendő memorandumunkat, méltassa azt figyelemre,

A nagyhatású beszédre, melynek elhangzása után Németh István püspök hosszas, több Ízben éljenzéssel félbeszakított beszéddel válaszolt, a melyben hangsúlyozta, hogy ismeri a tanítóság sérelmét, tudja a nyugdíjtörvény maradiságát és ígéri hogy a tanítóság érdekében a legelső alkalommal szót emel.

*

Egy órára járt az idő, a mikor a tanítók egy jobb jövő boldog reménységével búcsút vettek egymástól.

Talán hajnailik, talán dereng — a tanítók egén a nap . . .

(M. L. J)

fi közélelmezési program.

A termés lefoglalása. — A gabona fejadag. — Mit kívánnak a gazdák. — Az Országos Magyar Gazdasági Egyesület ügyvezető titkárának nyilatkozata.

(Budapesti tudósítónktól.)

Az egész ország a legnagyobb érdeklődéssel várta Windischgraetz Lajos herceg közélelmezési miniszternek beszédét a közélelmezési programról. A Komáromi Lapok szerkesztősége nevében felkerestem Mutschenbacher Emil dr.-t, az Országos Aásgyar Gazdasági Eegyesület ügyvezető titkárát, aki a közélelmezési miniszter programjáról a következőket mondotta.

— Az a rendszer, amelyet most az uj rendelet életbeléptét, ha már a szabad forgalomra való áttérés lehetetlen, kétségtelenül "jobb a közélelmezés biztosítása szempontjából az eddiginél s emelle t remélni engedi, hogy a gazdák meg lesznek kiméivé az ismételt rekvirálások kínos zaklatásaitól.

— Helyes az is, amit a miniszter egyes központok reformálása tekintetében kilátásba helyezett, mindenesetre kívánatos, hogy a középponti árvizsgáló bizoitság és a helyi árvizsgáló bizottságok hatósági jogkörrel való felruházása mielőbb megtörténjék, hogy az elsőrendű szükségleti cikkekkel űzött uzsorát mielőbb le lehessen kellő eréüyel és kíméletlen szigorral törni.

— Fontos kívánsága a gazdáknak, hogy a gabona fejadag a tényleges élelmezési szükségletnek megfelelően felemeltessék és a 12 éven felüli őstermelő népességre, amenyiuen a mezőgazdasági munkában résztvesz,' kor és nemi különbség nélkül egyformán állapíttassák meg.

— A hadsereg szükségletének fedezésére még újabb 5000 vagon kenyérmagot igényel a a kormány, vagyis olyan áldozatot követei, amelyet az eddigi kíméletlen rekvirálás után a gazdák csakis úgy hozhatnak meg, ha a szó szoros értelmében a szájuktól vonják meg a falatot. Helyes, hogy a hadvezetőséég bizonyos iparcikkek ellenében kéri a gazdáktól ezt" az újabb áldozatot, de abból, hogy a csereüzlet most a tizenkettedik órában lehetséges, azt kell közetkeztetnünk, hogy ugyan ez a csereüzlet lehetséges lett volna előbb is, mint ahogy azt az OMGE. harmadik éve sürgeti. Nagyon helyes, ha Windischgraetz hercegnek sikerülni fog fáz általunk nyújtandó nyerstermények ellenében megfelelő iparcikk-kontingenseket biztosítania Ausztria és Németország részéről. Mivel a gazdáknak ipartermelte eszközök méltányos áron állanak rendelkezésre, nyomban egyszerűbbé válik a termelés rendje, mig addig nemcsak a termés fokozásárót, de eddigi színvonalának fentartásáról sem lehet szó.

KW® a (Isii vonal Mtp.

— Elfogtak egy veszedelmes betörőt. —

Valóságos mozitörténet elevenedett meg, detektivdráma, amely a vásznon is hihetetlennek tetszik. Az alföldön történt, de bennünket is közelről érdekel, mert a szóban forgó gonosztevő Komáromvármegye területén is követett el több betörést.

Az alföldi vonaton, egy harmadosztályú kocsiban utazott egy detektív, akinek feltűnt egy katona utas furcsa és izgatott viselkedése. A szürke parolis baka három nagy batyut gyömöszölt a pad alá és a feje fölé. A detektív sokáig figyelte a különös ^selkedésü közkatonát és végül is megszóllitotta"':

— Honnan jössz ?

— Csabáról — handgzott a nyugtalan hangú felelet.

— No és hová utazol ?

— Mi köze hozzá ?

A detektív erre haragosan rákiáltott :

' — Mutasd az igazolványodat 1

A közkatona ekkor már látta, hogy baj van, hirtelen felugrott és szeles mozdulattal kidobott valamit a vonat ablakán. Azután kifutott a kocsi ajtaján, fel a féklépcsőre, azon át pedig a tetőre. A detektív habozás nélkül utána szaladt és a robogó vonat tetején vérfagyasztó izgalmas küzdelem keletkezett. A detektív már a "legnagyobb veszedelemben forgott, amikor hirtelen ellenfele fölé került és az utolsó pillanatban sikerült elhárítani a katonának azt a szándékát, hogy ledobja a robogó vonat tetejéről. Ekkor összekötözte a gazembert és bevitte a kupéba, ahol csak ekkor értesültek az utasok arról, hogy mi ment végbe a kocsi tetején.

A katonát Kaikán Jánosnak hívják, a 33. gyalogezred közlegénye, aki többször megszökött ezredétől és egész sereg betörést követett el. Kihallgatásakor beismerte, hogy előbb a dunántúli községeket, úgymint Komárom, Sopron és Győr vái megyek községeit látogatta meg, azután Békéscsabára ment, ahol több helyi ismerettel rendelkezett. Békéscsabán Ba'os Mihály gazdálkodót fosztotta ki, több ezer korona értékű tárgyat vit el tőle. Amit a vonatból kidobott, az egy bőrtárca voít, öt ezer korona tartalommal. A betörő katonát letartóztatták.

Szombaton este hétkor.

— Saját tudósítónktól. —

A háború első esztendeje után meghonosodott nálunk is az ácsorgás. Ha bizonyos élelmicikket kell beszereznünk, annak elengedhetetlen feltétele, hogy — ha nem akarjuk még a méregdrágánál is drágábban beszerezni, vagy nincsenek magas összeköttetéseink — azért órákat, de a legtöbbször sokkal több időt kell ejtőltenünk, szóval és egyszerűen ácsorognunk kell.

Az ácsorgás megszüntetésén a kormányok három év óta törik a fejüket; mert eltekintve attól, hogy a mai korban sokszorosan drága mindenkinek az ideje, továbbá közegészségügyi, de erkölcsi tekintetben is káros az ácsorgás, amit nemhogy sikerült volna rengeteg ankétecikkezés és szaktanácskozás után megszüntetni, zés, hírlapi hanem éppen ellenkezőleg: egy uj rendelkezéssel, a mely a vasárnapi hús és egyéb élelmiszer árusítást eltiltja, sikerült még több lehetőséget találni az ácsorgásra. Hogy ennek a rendeletnek mi a célja, azt igazán nem tudjuk, nem is tudnánk, bárhogyan akarnánk is felismerni, csak azt tudjuk és állítjuk, hogy annak mielőbbi visszavonása közérdekből a legteljesebb mértékben kívánatos.

Mert e rendelet megjelenése előtt pld. a mészárszékeknél nem kellett csoportosulni, nem kellett a munkába járó asszonyoknak a szombati napot ingyen és dologtalanul eltölteni azért, hogy egy kis húst és egy kis. élelmet vasárnapra beszerezhessenek. Szombaton végezhették, mint a hét többi napján, a dolgukat s szükségleteik beszerzését a következő napon, vasárnap is eszközölhették. Ha elgondoljuk, hogy az egész országra micsoda óriási kár az, a mely abból származik, hogy a munkásasszonyoknak és gyermekeiknek e rendelet miatt a szombati napjuk kárbavész, tudjuk csak megérteni a közönségnek mindjobban sürgető, ama kívánságát, hogy ezt a káros és célszerűtlen rendeletet mielőbb helyezzék hatályon kívül.

De nézzük csak meg, hogy a rendel e miként is főst a gyakorlatban.

A közönség addig, a mig ez a rendelet hatályba nem lépett, vasárnapi husszükségletét jelentékenyebb részben vasárnap szerezte be s csak azok, rendszerint nagyfogyasztók: mint kórházak, vendéglősök, vagy nagyobb jégszekrénnyel biró családok, kiknek nagyobb a husszükségletük, vásároltak szombat délután. Szóval megoszlott két napra a forgalom, a mit ez a rendelet szerencséden kézzel összevont.

Eddig nem volt tolongás, sorba állás, most már van. Elnéztük szombaton este, A Weisz-féle mészárszék előtt este 7 órakor 88, a Háber-féle mészárszék előtt pedig 116 ember tolongott.

Megszőllitottunk egy asszonyt, hogy mit akar vásárolni, mióta vár?

A kérdezett, egészen magából kikelve a következő választ adta :

— Már reggel 7-kor itt voltam tizenegy óráig. Akkorra elfogyott a hús és nem került rám a sor. Délután pedig négy órakor álltam ide, harminc deka husért. Holnap vasárnap van, a gyerekeknek hetenként legalább egyszer kell egy kis húst adnem . . .

E hónapban már olyan melegek lesznek, hogy a szombaton megvásárolt hús a közönség azon részénél, a melynek nincsen jégszekrénye, nagyon is könnyen megromlik. Ki viseli a felelősséget, ha az elromlott hús miatt megbetegednek az emberek?

Szeretnénk látni, ha városunk törvényhatósága volna az első, a mely e rendelet visszavonása érdekében a kezdeményező lépést megtenné. (ni.)

A VÁRMEGYE.

1 m tavaszi DA

— 1918 május 31. —

Pénteken tartotta a vármegye törvényhatósága rendes közgyűlését élénk érdeklődés mellett gróf űezasse János főispán elnöklete alatt.

: Elnöki bejelentések, hivatalos ;

jelentések, levelek.

Gróf Dezasse János főispán 10 óra után nyitotta meg üdvözlő szavakkal a közgyűlést és bejelenti, hogy Őfelsége a vármegye központi és járási tisztviselői kar, valamint a községi tisztviselők több tagját a háború alatt kifejtett eredményes működésűk elismeréséül a polgári hadiérdemkereszt II. és III. osztályaival tüntette ki. Bejelenti, hogy a király Őfelsége dr. Alapi Gyula vármegyei főlevéltárnokot a Vörös Kereszt körül tanúsított éreemei elismeréséül a Ferenc József rend lovagkeresztjével tüntette ki. (Élénk éljenzés.)

Föispáni jogával élve dr. Babos Emii vasmegyei lakost közigazgatási gyakornokul alkalmazván, tb. szolgabiróvá kinevezi, aki az előirt hivatali esküt nyomban le is tette.

Áttérve a napirendre Bathű Lajos főjegyző bemutatja az alispáni éves jelentést, melyet, valamint az árvaszéki elnök kinyomatott jelentését is minden bizottsági tag kézhez^ vévén, egyhangúlag tudomásul vett a közgyűlés.

Az előadó főjegyző felsorolja a kormányváltozás következtében a kormányéi nők értesítését, a kormány lemondásáról, valamint az uj kormány megalakításáról,nemkülönben a kormány egyes tagjainak búcsúzó és bemutatkozó leveleit, melyeket egyhangúlag tudomásul vesz a közgyűlés.

Tüdő beleg kórház.

Karcsay Miklós másodfőjegyző előadja a komáromi közkórház kibővítése és a Tóvároson létesítendő tüdőbeteg kórház tárgyában kidolgozott javaslatot, amely egy régi kérdés megoldását intézi el. Sajátszerü, hogy a tatai érdekeltség több tagja a tóvárosi kórház ellen foglalt állást abból az okból, hogy egy ilyen kórház fertőzést okozhat. Ennek az álláspontnak tarthatatlanságára mutatott rá dr. Mezey János tiszti főorvos, szakszerű és rokonszenves felszólalásában teljesen megvilágítva az ügyet és a félelmes arányokban pusztító tüdővész veszedelmét vázolva. A közgyűlés határozattá emelte , kórházak létesítésének ügyét.