Komáromi Lapok, 1918. január-június (39. évfolyam, 1-26. szám)
1918-06-01 / 22. szám
i. oldal. U)l8. junius i Számadások, atagyek. Az előadó főjegyző ismerteti a gyámpcnzpénztari zárószámadást, mely a gyámpénztári tartalékalappal (K 608123.—) mint egyenleggel zárul. Bemutatja a Király József ösztöndíj alapítvány zárószámadását is. Az alapítvány öszszege jelenleg 1,457 000 K. Karcsay Miklós másodfőjegyző ismerteti a kereskedelmi kormány által engedélyezett és állami támogatással megvalósítandó útépítési programot, mely a vármegye úthálózatát tetemesen meg fogja jó utakkal bővíteni. A közgyü 'és egyhangú helyesléssel járul hozzá, valanrnt elfogadja az utmeslerek úti átalányai felemelésére tett javaslatot is. A központok ellen. Ghyczy Elemér bizottsági tag tett önálló indítványt a kö -pontok — első sorban a Haditermény — eltörlése illetve hatékony állami ellenőrzése iránt. Ezt logikus és igen formás beszédben okolta meg rámutatva arra a tényre, hogy a központok a legnagyobb árdrágítók, mert nagy bankok vannak a hátterükben és ezer. kívül sok száz katonai szolgál ttra kötelezettet elvonnak kötelességük teljesítése elől. Az indítványt viharos lelkesedéssel fogadta el a közgyűlés és a szónokot megtapsolta, ami a vármegye gyűlésen ritkán hangzik fel. Tisztviselői ügyek, kérvények, szabályrendeletek. A vármegyei közgyűlés a közélelmezési előadó részére évi 2000 K, a tatai h. főszolgabíró részére évi 1200 K tiszteletdijat szavazott meg. Nagyobb vitát provokált a tatai főszolgabírónak helyettes kormánybiztosi teendőkkel történt megbízatásának ügye, melyet az állandó választmány tudomásul venni javasolt. Dr. Garzuly József a közigazgatás érdekében ez ügynek azonnali rendezését kívánta és ez ügyben indítványt tett. T/ialy Ferenc az indítvány ellen szólalt fel, épp ezen szellemben Fejérváry Géza is. A közgyűlés az indítvány mellőzésével napirendre tért az ügy felett. Völgyi Elemér csuzi körorvosnak újabb 3000 K alapítványáért őszinte háláját fejezi ki a közgyűlés. Ezután több rendbeli kérvény tárgyalása került napirendre és a közgyűlés kisebb-nagyobb segélyeket szavazott meg a rendelkezési alap terhére. Módosította a közgyűlés a bérkocsi iparról és a feríőtlenítési eljárás rendezéséről szóló szabályrendeleteket, a tóvárosi közegészségügyi körzetet pedig ketté választotta. Vármegyei átiratok. Ezután következtek tárgyalás alá a vármegyék átiratai, amelyek legnagyobb részét egyszerűen tudomásul vette a közgyűlés. Pártoló felirattal támogatja a Magyar Iskola Egyesület átiratát, mely a cselekvő választójogot a magyar nyelv szóban é3 Írásban való tudásához kötni kívánja. Debrecen város átiratát a leszerelés folytán felszabaduló anyagok felosztása, Ungmegye átiratát az elszaporodott vaddisznók által okozott rnezei károk megtérítése, ugyancsak Debrecen város feliratát a sertéshizlalás szabályozása, Zólyom vármegye átiratát az állat és takarmányforgalmi r.-t. feloszlatása, Zólyom vármegye átiratát a hadsereg husszükségletének biztosítása tárgyában. Az 1918. évi gabonatermés átvétele és forgalom behozatala tárgyában, Somogy vármegye átiratát pártolja a törvényhatóság és az Ostffy-Sedlmayer-féle tervezetet ajánlja kivitelre, mely az adókulcs alapján kívánja a gabona beszolgáltatását elvégezni és így a közszükségletet biztosítani. Somogy vármegye átirata kapcsán a vármegyei alkalmazottak és jegyzők nyugdijszabáiyrendeletét is módosította a közgyűlés a háborús évek beszámítását illetőleg. Ezután több községi határozat, kérvény, szabályrendelet gyors ütemben való letárgyalásával véget ért a közgyűlés. (f) Az árvaszéki elnök jelentése. Dr. Madarassy Pál árvaszéki elnök 1917. évi jelentése a gyámügyi viszonyokról a személyzeti visszonyokat tárgyalja bevezetésében, majd vá- Kolja a hadiözvegyek és árvák érdekében tett t Koh.a5umi injaik * intézkedéseit. Hadiárva 1637 volt a vármegye területén 1917. végén, elhagyott gyermek pedig 953. Gyámság alatt volt 1917. végén 16537 egyén, gondnokság alatt pedig 367. Az árvaszék ügyforgalma 17801-re emelkedett. A vagyonkezelés és annak ellenőrzése a kellőfgondossággal és a törvény betartásával történt. (f) Az esküdteket kiválasztó bizottság tagjává Erdélyi István, Mészáros Sándor, Major László és Szombathely Antal bizottsági tagokat választotta meg a közgyűlés. (f) A honvéd hadapródiskolái alapítványi helyre a vármegyei közgyűlés özv. Tímár Zsigmondné csúzi lakos István nevű fiát mutatja be a honvédelmi minszternek. VAROS. x A közáleímzzési hivatal hírei. A város részére a közélelmezési miniszter tiz vaggon hadi burgonyát utalt ki, a mi a kereskedők utján pár nap múlva árusításra kerül. Jelenleg savanyukáposzta kapható az összes üzletekben. A legközelebbi hat‘kbea ismét fog aszalt szilva érkezni a közönség részére. x A miniszter és a piszkaliszt. Több város fordult a közélelmezési miniszterhez aziránt, hog/ a zsidj husvét szokásos pászkakészitésére felhasznált lisztet a város kontingenséből levonásba hozh tssák. A közélelmezési miniszter masí egy körrendeletben megtagadta ezt, hivatkozik arra, hogy előzetesen figyelmeztette a városokat, hogy nem fog ilyen levonásba belemenni, főkép pedig a készletek szükvoltát hangoztatta. — Visszaemlékezés. — A régi hagyományok egyre elmosódnak’ a régi szálak, melyek a múlthoz kapcsolnak bennünket, egyre szakadoznak, tépdesi a forrongó Jelen, mely közönnyel tér felettük napirendre. Épül az uj Magyarország. Egyelőre csak chaoíikus lármát hallunk belőle, az építők lázas szavait, a sietős munka hangjait, melyek lelkűnkben revelálva úgy hangzanak, mint a távolról közeledő mennydörgés moraja. A Jövő, a nagy ismeretlen hangjai ezek. Az idei urnapi körménél fényben, pompában, sz nekben, sőt látogatottságban is messze mögötte maradt a régi hires urnapi körmenetnek, mely kevés városban volt szebb, mint Komáromban. Megváltozott az uürány, kétszáz év óta, vagy talán már régebben is a Barátok utcáján vonult a körmenet, megkerülte az Anglia egy részét és úgy vonult vissza a Szent Andrásba. Uj emberek, uj szokásokat kezdenek, jött a háború, az is megcenzurázta a körmenetet, törölt belőle hossza sorokat. Letörölte a szépségét, a színeit. Negyven esztendővel ezelőtt a Rác utca, a Városháztér, a Barátok utcája, a Kispiac, a Zámory utca és az Angliát derékszögben szelő országút kora hajnalban már illatos füvei volt felhintve, a házak falai mentén hatalmas zöldgallyak. A körmenet egész vonalán gyönyörű zöld szinü szőnyeg. Kora reggel megszólalt az ébresztő cigányzene. Az ácsok vitték a díszesen felpántlikázott baltákat egy egy lányos házhoz felvirágozni, azután felébresztették a céhmestert, hogy meg ne feledkezzék az urnapi nagy tisztességről. A kömivesek bandája se maradt tétlen, mert a két céh nemes nemes versenyre kelt űrnapján. Ha az élelmesebb elhalászta idejekorán a második bandát, a másik erre lefoglalta a jóhirű ácsi első bandát. Csak azért is. Hét órakor már a szent András előtt állott a katonai diszszázad, tölgyfalevéllel csákójuk mellett. Feszes, válogatott, vadonatúj formaruhába bujt, szép tizenkettes bakák. A tűzoltó zenekar szintén felvonult Peschek bácsi vezényletével jó eleve. Félnyolckor a katonabanda harsogta a Radeczky marsot a vár kijáratánál. A zászlókat és a lobogókat már mind kihordták az utcára, oda voltak a plébánia épületéhez állogatva szép sorjában. Az érdemes Kertésztársulat hatalmas zöld lobogója, az ács céh gyönyörű régi zászlója, a becsületes csizmadia ipartársulat, a kőművesek, asztalosok stb. lobogói mellett gyülekeztek a céhek küldöttei, a zászlóvivők, a gyertyahordozók és a kiséret tagjai, akiket a céhmester erre az alkalomra anna* rendi és módja szerint „odaparancsolí“. Nyolc órakor az orgona búgó hangjai kiáradíak a Rác-utcára, harsány vezényszavak hangzanak fel, utána ropogva dördült e! a sortüz; a katonazene rágyújt az akkor még elmaradhatatlan Gotterhaiíéra és a menet ünnepélyes lassúsággal indul meg. Az eleje valahol a Városház-téren, a vége még a templom előtt. Ragyogó napfényben fürdenek a régi zászlók pompás szinti brokátjai és csendesen úsznak a tömeg feje felelt. A gimnazisták, az elemi iskolások és i bájos kis fehérruhás leánykák hosszú csapata festőivé tette a felvonulást. Minden kislánynál •rózsával telt kosár. Aztán a papság, legalább hét pap, püspöksüveges plébános. Utána selyembe öltözött asszonysereg. Az első oltár a Városházán, a második a Barátok házában, a inai Széchenyi-utca derekán, a katonai templom akkor még lisztraktár volt, a harmadik a mai szegényház épületében, a negyedik a szent Háromság szobránál. A szent énekeket ezer ajak zengi. A menetet a tűzoltók rezes zenekara nyitja meg a „Körösi lány“ cimü ropogós, de kevésbé stiiszerü nótával, azután felváltva a cigányok következnek. Majd a katonai zenekar gyújt rá egy szent dallamra és a cigányok elnémulnak. A körmenetben a hívők és a nézők ezrei vesznek részt. A kisfiúk uj eugos cipőt kapnak e napon és uj kalapot az öreg Hermann bácsitól egy forint húszért. A kis leányok hófehér batisztruhát és földig érő fehér fátyolt. A végén víg zeneszóval széled et a sokaság, a város jólétben, bőségben úszik, a gyerekek dúsan terített asztalokhoz ülnek le odahaza. Este az ácsok nagyszerű bált adnak a N-írei-teremben, vasárnap pedig a kőművesek bálja a Jó pásztornál. Jó kedv, szép élet végleg eltüntetek — fl király és királyné Komáromban. A héten két ízben utazott keresztül Komáromon IV. Károly király és Zita királyné. Május 2G-án vasárnap délután 4 óra 50 perckor érkezett be Wien felöl a külön udvari vonal a kotnáromujvárosi pályaudvarra, hol Őfelségét a hatóságok fejei fogadtak. A király meghallgatta báró Pongrácz Henrik altábornagy, állomásparancsnok, gróf Dezasse János főispán, F. Szabó Géza polgármester, Asztalos Béla alispán és dr. Éliássy Sándor rendőrfőkapitány jelentését. Élénken érdeklődött a város és vármegye közélelmezési viszonyai iránt s a megjelenteket a bucsuzáskor kézszoritással tüntette ki. Az udvari vonat í 5 percig időzött az állomáson. Hétfőn délután 6 órakor érkezett vissza a királyi pár Budapest felöl s az udvari külön vonat ismét 15 percig tartózkodott nálunk. A király és királyné leszálltak szaloukocsijükből s elbeszélgetlek a fogadásukra megjelent, báró Pongrácz Henrik altábornagy, állomásparancsnokkal. — fi 31-esek kűrije. A 31 honvéd gyalogezred diszkürtjét küldöttség viszi és adja át a fronton levő ezrednek. Kedden indult el a küldöttség Veszprémből. Óvári Ferenc dr. orsz. képviselő, Perényi Antal apátkanonok plébános és Komjáthy László dr. veszprémi polgármester vezetésével. A küldöttséget Schlemmer Ödön és Pintér Aladár 31. gyalogezredbeli századosok kalauzolják. A küldöttség szeretetadományként különféle apró szükségleti cikkeket és egy hordó — a városi szeszfőzőbe termelt — törkölypálinkát vitt magával. — Miniszteri biztosi kiküldetés. A közoktatásügyi miniszter Szendrői Mór győri kereskedelmi és iparkamarai titkárt a zalaegerszegi állami felső kereskedelmi iskolához az érettségi vizsgálatokra miniszteri biztossá nevezte ki.