Komáromi Lapok, 1918. január-június (39. évfolyam, 1-26. szám)
1918-05-18 / 20. szám
Harminckilencedik évfoSfimi. 20. szám. Kossíéram, 1918. május £8. KOMÁROMMEGYEI KÖZLÖNY Folt tilsai és társadalmi lap. ELŐFIZETÉSI ÁR: HsSyben és vidékre: sgész évre..........................16 K félévre ...........8 » ■•fyeáévre ....... 4 » EGYES SZAMOK KAPHATÓK Spitzer Sándor könyvkereskedésében, bol hirdetések és előfizetések is elfogadtatnak, továbbá »Szent István* és fiireh-féle könyvkereskedésben, valamint Sipas Ferenc és Czike Dénes könyvkötőknél megjelenik minden szombaton. Egyes szám ára SO fill. Hirdetések S hasábos petitsoronként 1 kor. Nyílttéri közlemények 3 hasábos peíitsoronként 2 kor. Szerkesztőség és kiadóhivatal. Komafom, Nádo.-a, 29, sz, hová a lap szellemi részét illető közlemények, további a hirdetések, előfizetési és hirdetési dijak stb. küldendők. Kéziratokat nem adunk vissza. Lajwezér: Tuba János. Főszerkesztő: Kiss Gyula dr. ——------------------ - ...;------ r ■ r-M--------------—--------——1X Hogy tűrhetik a népek, hogy vezetőik még most is végnélküli harcot hirdetnek? Mikor merül ki a francia elszántság, az angol tűrelmesség, amelyek már olyan kegyetlen próbák alá voltak vetve? Meddig tart még a népek hiszékenysége, mely engedi, hogy frázisokkal, Ígéretekkel végzetük útjára vezessék őket? Nekünk békére nyújtva kezünk. Amikor jobb belátásra térő ellenségeink megragadják, készen van a béke. Nem kell hozzá sem csalódás, sem keserűség, sem megalázkodás Csupán megkell érteniök, hogy a győzelem a mienk, mert az igazság hozzánk van közelebb. Minek kell még elkövetkezni, hogy ezt a kétséetelen tényt, ezt a nekünk örömteljes valóságot megértsék és ejfogadják? Térdig gázolnak vérben, a nemes francia földön minden rom és üszők, Flandria, a világ csodás művészeti múzeuma teljesen feldúlva. Semmi öröm, semmi biztatás, csupa gyász és pusztulás mindenfelé. És irtózat rágondolni, vannak országok, ahol hazaárulás e szót ki mondani: béke. Mi kell még hozzá, minek kell még következni gyászban és szenvedésben, hogy együtt térdeljen az egész világ, hogy együtt építsük fel újra az oltárt, mely négy év előtt, egy őrült rohamban elpusztult? Hány házba költözzék még az árvaság, hány szivet tépjen össze a bánat, hány éjszakát raboljon még el az álmatlanság? Ellenségeink már tudják, hogy harcaik reménytelenek A tehetetlen düh tartja kezükben a fegyvert. De a vég már közel van. Ypern falai már összeomlanak és a tengeren nagy gályák viszik Angolországba a menekülőket. — Páris reszket, a német vasököl már a kapukat veri. És nekünk összeszoritott fogakkal, kemény öklökkel kell várnunk, eszükre tériti-e ennyi csapás konok ellenségeinket? 8 Jékai-fgjEiet és a választól jog. Vettük a következő sorokat: Igen tisztelt Szerkesztő ur! A „Komáromi Hírlap“ f. hó 18. számában a Jókai-Egyesületrő! ezeket irta: „Elárulja a K. L., hogy a választójog kérdésében a kulturegylet állást foglalt a „magyar nyelv“ K0ÜÁR0&1! LAPOK TÁRCA JA Én is ... Irta: Vályán Etelka Kacagón, kevélyen, gúnyolódva büszkén, A szivekre hulló vészes veszedelmet. — Tagadom, hogy volna, — tudom azt, hogy [álom, — A mindenen győző örökegy szerelmet! — De néha estenden, ha fáradt a lelkem S ostor veri végig minden színes vágyam: Sóhajszóval várom, epedő — sóváran — Hogy egyszer felém is leboruljon lágyan . .. Hadsereg-uasutjaink* — Az „északi“ hadsereg-vasút működése. — Irta: Meister János cs. és kir. ezredes, a központi szállkásvezetőség történelmi csoportjának vezetője. A világháború érlelte számos szervezeti újítás közt kiváló helyet foglal el a hadseregvasutak intézménye. A szövetséges hadseregek győzelmes előnyomulása Oroszország, Szerbia, Montenegro, Románia és Olaszország újonnan megszállott területein kereken 3500 kilométer vasutat állított hadvezeiőségünk üzemébe. E nagy üzemszolgálatra nem futotta a vasútezred létszámából, amely különben is építő munkára, mindenféle tábori vasutak üzeménél és a legkülönbözőbb speciális alakzatoknál teljesítendő szolgálatra épen eléggé igénybe volt véve; a polgári vasuti szolgálat militarizálása útján kellett tehát új üzemalakzatokat létesíteni „hadseregvasút“ néven. Területük szerint „északi“ (oroszországi), „déli“ (szerbiai), „délkeleti“ (romániai) és „délnyugaú“ (olaszországi) hadseregvasutunk van, amelyek mind feladatuk magaslatán állanak. Ma csak az északi hadseregvasútról akarunk szólani, a többiről később. 1915 tavaszán, Orosz-Lengyelországnak első, részleges megszállása után a saját területeinkhez közvetlenül csatlakozó megszállott pályákat a legközelebb eső vasútigazgatás polgári személyzetével láttuk el az illető tábori szállítási vezetőség katonai vezetése alatt. Az offenziva haladtával egyre gyarapodó hálózat — 1915 augusztusában már ezer kilométer rendesvágányú vasútból állott — nemsokára kizárólag katonai vezetést igényelt; katonai parancsnokság alá helyezték tehát, amely szervezeténél fogva a katonai s a műszaki üzemvezetést is képes volt átvenni; székhelye Kielcében, majd Radomban volt; eleinte hadseregvamellett. Mindjárt gondoltuk. Hisz munkapárt indítvány volt. Hogy azonban a munkapárt és benne a kulturegylet ott fogja hagyni a magyar nyelvet a választójogi törvény megszavazásánál, mint Szent Pál az oláhokat, azt is tudjuk“. Mivel ebben Komárom legnagyobb egyesületének meggyanusitása félreérthetetlen módon nyilvánul meg, azt szó nélkül nem hagyhatjuk. A Jókai-Egyesület fennállása óta politikai kérdésben állást soha sem foglalt. Ez az első eset, hogy a választói ‘jog kérdésének a magyar kultúrával is szoros kapcsolatban levő vonatkozásában állást foglalt nem munkapárti indítvány, hanem az Országos Magyar Iskola-Egyesület megkeresése alapján. Minden magyar kulturális célú egyesület — kivétel nélkül — erre az álláspontra helyezkedett, de magyar kulturegylet más határozatot nem is hozhatott. A Jókai-Egyesület igazgató tanácsa, — melyben ott tisztelhetünk több ellenzéki pártokhoz tartozó tagot, a munkapártnak is több tagját, — egyik tagjának se jutott eszébe a kulturális ügyekbe a politikát bevinni, amit különben alapszabályai is kizárnak. A választói jog ügyében az egyesületnek a képviselőházhoz intézett felirata a következő : Mélyen tisztelt Képviselőház! A Jókai-Egyesület soha napi politikával nem foglalkozott, mert ez működési területén kívül esik. Mégis most, egy országos politikai kérdésben, amely kinőtt a napi politika köréből és az ország minden gondolkozó elméjét foglalkoztatja, állást foglal és azzal a kérelemsútparancsnokságnak, később meg az északi hadseregvasut parancsnokságának nevezték. Az államvasuti igazgatóság módjára szervezett északi hadseregvasút a Szczakowa — Granica—Radom—Lublin—Kowel fővonalra s észak .és dél felé elágazó szárnyvonalaira terjed ki; négy üzemosztálya van — utóbb üzemzászlóaljaknak nevezték el — Strzemieszyce, Skarzyska, Lublin és Kowel városokban, amelyek mindegyike mintegy az osztrák északi vasút egy-egy üzletvezetőségének terjedelmével bir. Az eleinte még polgári vasuti személyzet (tisztviselők és egyéb alkalmazottak) 1915 őszén katonai szolgálatba vonatott be, továbbra is vasuti alkalmaztatásban hagyatván meg és igy a militarizálás mintegy önmüködöleg hajtatott végre. A hadsereg-vasút alkalmazottjaiban mutatkozó nagy szükséglet a mögöttes országokból igy sem lévén teljesen fedezhető, fokozatosan a front- vagy egyéb katonai szolgálatban levő vasutasokat is vissza kellett terelni a vasuti szolgálathoz; nagyszámban odautalták továbbá a hadifáradalmak következtében frontszolgálatra képtelenné lett nemvasutasokat is, akiket a vasút saját hatáskörében teljesen kiképzett és az elkerülhetetlenül szükséges próbaszolgálat után önálló szolgálatra jogosított; igy az északi hadsereg megfelelő számú hivatásos vasutast részben a mögöttes országnak adhatott vissza, Reggelizés előtt fél pohár Schmidthauer-féle használata valódi áldás gyomor bajosoknak és székszorulásban szenvedőknek az elrontott gyomrot 2—3 óra alatt teljesen rendbe hozza.
