Komáromi Lapok, 1918. január-június (39. évfolyam, 1-26. szám)
1918-05-18 / 20. szám
2. oldal »Korn&ronii Lapok1 1918. május 18. mel fordul a mélyen tisztelt Képviselőházhc-z> hogy az országgyűlési tárgyalás alatt álló választójogi törvény megalkotásánál a cselekvő választójogot a magyar nyelv szóban és írásban való tudásához kötni méltóztassék. Ez a törvény az uj Magyarországot vart hivatva politikai tekintetben megalapozni, ennélfogva semmiféle osztály vagy pártérdek a törvény megalkotásánál egyedül mértékadó nem lehet, a magyar nemzet egyetemének mindenek felett való érdeke, a magyar állam nemzeti jellegéneK megóvása a legfőbb szempont, melyen a kérdés megnyugtató és sikeres megoldása sarkallik. Nem képzelhetjük el ezt másképpen, mint a magyarság, a magyar faj szupremáciájának biztosítása utján, a magyar nyelvnek, mint államnyelvnek jogai újabb törvénybeiktatásával. Minden magyar közmivelődési célú egyesülésnek ez az álláspontja, de más nem is lehetséges, mert á magyar kultúra egyedüli alapja a magyar nyelv Írásban és szóban való tudásánál kezdődik. Ezredéves fennállásunk alatt és a létünkért vívott számos küzdelemben ez volt mindenkor az egyedüli kapocs, mely a magyart a magyarhoz csatolta és a magyar nemzeti állam kiépítését első nemzeti királyunknak lehetővé tette. Sovinizmusnak bélyegzik ezt az álláspontot azok, akik kozmopolita álláspontjuknak inkább megfelelő és a nemzetiségeknek kedvező, azok kultúráját erőstfő módok szerint kívánják e kérdést megoldani. Ezt a vádat szívesen kell vállalnunk, mert az nem bűn, ha nemzetünk erősítéséről van szó. Látjuk ezt a kis nemzeteknél, a szerbeknél, a cseheknél, de a világ legliberálisabb államában, az Északamerikai Egyesült Államoknál is, ahol az angol nyelv tudása juttathat csak politikai jogokhoz. A magyar államnak, mely vérzivataros századokban megtartotta a dunai királyságot és amelv a most folyó emberfeletti világmérkőzésben is becsülettel állja meg helyét, érdeke és megmaradásának egyik biztosítéka, hogy mindenki igyekezzék az állam nyelvét elsajátítani, mely neki hazát,megélhetést, otthont, ,kultúrát nyújt. A magyar nyelv tudásának törvényben való biztosítása különben a nemzetiségeket nem érinti, mert azok, akik eddig is választójoggal bírtak, azt el nem veszítik, de a jövő generációkat a magyar nyelv megtanulására sarkallják. Egy heterogán-összetételü államban, hol a nemzetiségek centrifugális törekvéseivel kell számolni, minden erőnek, mely a nemzetben és a társadalomban él, egy eredet keli létesítenie, amely az adott esetben nem lehet más,, mint a magyar államnak a magyar nyelv joga törvénybe iktatásával való megerősítése. Kérjük a mélyen tisztelt Képviselő házat., hogy bölcseségével kérelmünket tárgyalás alá venni, okainkat megfontolni és azok alapján azoknak helyt adni méltóztassék. Kelt Komáromban, a Jókai Közmivelődési és Muzeum Egyesület igazgató tanácsának, üléséből hazafiui tisztelettel Dr. Alapi Gyula, Baranyay Gésa, főt i tkár. elnöki Ezt minden magyarul tudó és minden magyarul gondolkodó ember, munkapárti és Károlyi-párti, vagy demokrata megértheti, félre se értheti. Ennyit az igazság érdekében. Fogadja t. szerkesztő ur a közlésért őszinteköszönetem kifejezését. Komárom, 1918. május 15. Dr. Alapi Gyula, a Jükai-EgyesiiUt főtitkára, muzmm- és könyvtárigazgató. Hőbb szem többel iát. — A közönség rovata. — fii ulcasőprésrőt Igen tisztet Szerkesztő Ur! Talán már Ön is meggyőződött arról, hogy a múltkori felszólalás, a nyolc órai uícasöprés ellen teljesen hatástalan maradt. Az okos cikket az illetékesek egyszerűen nem olvasták el s igy tultették magukat a közönség jogos kívánságán. Nem ártana tehát ezt az ügyet állandóan napirendentartani; talán végre mégis érnénk el eredményt. Különben ki tudja? fi helyi lapok és a káuéház. Mielőtt az alábbi panasznak helyet adnánk, konstatálni kívánjuk, hogy a helyi lapok kiadóhivatalai a komáromi kávésokat több alkalommal felhívták a közönség e jogos panaszának megszüntetésére, de mint látszik, haszontalanul. A komáromi kávésok hajthatatlanok maradiak; továbbra is takarékoskodnak a sajtón és nem törődnek a közönség kívánságával. Védekezésül azt mondjuk, hogy azért tartanak csak egy-egy helyi lapot, mert azokat a közönség egyik-másik tagja úgyis elviszi. (A győri kollégák nincsenek ezen a véleményen. A győri helyilapok 15—20 példányban találhatók mindennap a kávéházakban.) Ezek előrebocsájtásával a panasz itt következik: „Igazán nagyon furcsának találom, hogy a kávéházak nem járatnak helyi lapokat, a melyeket csak nagy ritkán kaphat az emher meg a kávéházban. Pedig az ember azért megy el a Icávéházba, hogy ott olvashassa az újságokat. A pincérek azzal védekeznek, hogy ők járatnak helyi lapokat, de azokat egyes vendégek mindjárt megjelenésük után elsülyesztik. Csodálni való továbbá az a közöny, a mellyel a lapok ezt elnézik ós szótlanul tűrik. Egyetlen hang nem tiltakozik ellene. Vagy talán olyan jói megy a helyi lapoknak?“ üasárnspi piac. Mint ismeretes, egy miniszteri rendelet eltiltja vasárnap a piac tartását, a hús, a hal stb árusítását. Nem tudom, miért kellett e rendeletet kiadni, mi szükség volt rá. Nem is firtatom tovább. Azonban kérdem, hogy a meleg idők beáltával a közönség a szombaton megvásárolt húst miként védje meg az elromlástól ? Vagy a mai méregdrága húst még jég vásárlással is jobban megdrágítsa? Vagy romlott húst együnk? Hagy megbetegedjünki Kéreem szeretettel, odafent a rendelet gyártó urak gondoltak-e etre? Mert ha nem, úgy igen üdvös volna a figyelmeztetés, hogy a hús bizony a meleg időben elromlik és a romlott hús nagyon is könnyen megmérgezi az embereket. Jó lenne tehát, ha ezt a rendelet megfelelőképpen mielőbb módosítanák. Hogyan fejlődhet Komárom. A világháború zűrzavarában talán nem is nagyon aktuális ez a téma. De ne. vegyék rossz néven, ha annak dacára t. Szerkesztő Ur engedélyével foglalkozni kívánok Komárom ügyével. Az én szerény felfogásom szerint Komáromot szerető emberekből egy olyan bizottságot kellene összetoborozni, (persze pártkülönbség nélkül!) amely bizottság aztán rendszeres munkásságot fejtene ki s minden módon és eszközzel, azon igyekeznék, hogy minél magasabb fokú fejlődési folyamat induljon meg. Rengeteg tőke hever parlagon varosunkban, meg kell találni.a módját, hogy >ez a holt tőke mobiüzáltassék. Csinosan bútorozott uduari szoba kiadó. Komárom, lolnai-utca Z5. részben új hadseregvasuíaknak bocsáthafott rendelkezésére. Hatalmas, súlyos és felelősségteljes feladatok vártak a hadseregvasútra nyomban keletkezése után. Áldásdús és gyümölcsöző volt áldozatkész munkájának eredménye. Mindenekelőtt a vasúti telepeknek és műszaki segédeszközöknek az ellenség részéről visszavonulása alkalmával véghezvitt alapos elpusztítása eleinte igen jelentékenyen nehezítette az üzem lebonyolítását. A pályának az orosz nyomtávról a rendes nyomtávra vaió átalakítását és a legszükségesebb helyreállítási és kialakítási munkákat minden dicséretet felülmúlóan derék vasúti csapatunk egyelőre táborszerüen végezte el. A hadsereg-vasútra maradt azután, hogy az állandóbbaknak szánt munkálatokat, a javításokat és további kialakításokat végezze ; az előbbiek között van a nagy Visztula- és Wieprz-hid Deblin (Ivangorod) mellett, a Bug-hid Dorohusk mellett, a Turya-hid KoweI mellett, az utóbbiak között az ideiglenes Visztula-hid Sandomierz és a San-hid Rozwadów mellett. llyképen 1917 végéig 11,500 méternyi hosszúságra 859 méternyi hadihidat építettek be. Külön említést érdemel ehelyütt a miechowi 748 méter hosszú alagút rendkívül bonyolult munkákat igénylő helyreállítása, amelyet, a két alagútnyilás felrobbantásával 100, illetőleg 120 méternyi hosszúságban járhatatlanná tettek. A két alagútnyilást egyelőre ideiglenesen, faépítményekkel és hengeroszlopokból álió felépítménnyel járhatóvá tették, majd állandó jellegűvé építették ki. Az alapgyorsaságnak óránkénti 40 kilométerről 70 órakiloméferre történt emelése a felépítményen és a biztositó berendezéseken is terjedelmes javitási és tökéletesbitésí munkákat igényelt különösen amiatt, is hogy egyidejűleg nehezebb mozdonyokat alkalmaztak. Az állomásberendezések, teher-, rendező- és előpályaudvarok legkülönbözőbb helyreállítási, berendezési, illetőleg újjáépítési munkálatai közül különösen kiemelendő az északi hadseregvasút körletébe tártozó legnagyobb pályaudvar : Kowel, ahol hat vasútvonal fut össze csomópontot alkotva. Ennyit a már meglevő vasútvonalak berendezéséről ; ezenkívül a háború alatt a vasútcsapat még 460 kilométernyi rendes és 200 kilométernyi keskenyvágányú vasutat épitett egészen újonnan ; köztük a lublin—rozwadówi, zejoviec—belzeci, ostrowiec—nadbrzeziei és wladimir—wolynskij—sokali fontos összekötő szakaszokat. Ami a mozdony- és műhely-szolgálatot illeti, ezek számára is a szükséges berendezéseket részben helyre kellett állítani, részben újra kellett építeni; összesen 58 vizfelvevöt építettek 149 daruval, 9 forgókorongot, 21 villa— moserő-berendezést gépüzemhez és világítási célokra, továbbá egy csomó fűtőházat, szénellátó-berendezést és javító műhelyet. A mozdonyparkot illetőleg megemlítendő, hogy az északi hadsereg-vasút a mögöttes országrészek vasútigazgatóságaitól kölesünké vett mozdonyokon kívül saját modern mozdonyokkal — 75 súlyosabb és 30 könnyebb típusúval — van felszerelve; ezekkel és a kölcsönmozdonyokkal havonta 1.400,000 kilométerre is felvitték a mozdonykilométerteljesitményt. Ezeknek az intézkedéseknek volt köszönhető, hogy valamennyi szakaszon, ahol 19J£> őszén csak 7—25 vonat közlekedett, a teljesítőképesség óriási mértékben növekedett, úgy, hogy ma naponta 33—44 vonatot tudnak indítani mind a két irányban. Csak igy volt lehetséges megfelelni minden követe ménynek, amelyet a hadműveleti szállítások, továbbá a sebesültek, betegek, hadifoglyok forgalma, valamint a hadseregek harckészségének fenntartására irányuló óriási számú szállítások támasztottak; gondoljunk csak azoknak a hatalmas seregeknek a harci cselekményekkel közvetlen kapcsolatban álló eltolásaira, amelyekkel jártak Mackensen harcai Pinsk HüUCindeiiki tudja, elismeri és elmondja, hogy POLITZER MÓR Homárom, Bfládop-ufca 8SV üzletében a legszebb minőségű férfi cipőig divatárui*, fehérneműéi* stb. l*aphatól*.
