Komáromi Lapok, 1918. január-június (39. évfolyam, 1-26. szám)

1918-05-18 / 20. szám

2. oldal »Korn&ronii Lapok1 1918. május 18. mel fordul a mélyen tisztelt Képviselőházhc-z> hogy az országgyűlési tárgyalás alatt álló választójogi törvény megalkotásánál a cselekvő választójogot a magyar nyelv szóban és írás­ban való tudásához kötni méltóztassék. Ez a törvény az uj Magyarországot vart hivatva politikai tekintetben megalapozni, ennél­fogva semmiféle osztály vagy pártérdek a tör­vény megalkotásánál egyedül mértékadó nem lehet, a magyar nemzet egyetemének mindenek felett való érdeke, a magyar állam nemzeti jellegéneK megóvása a legfőbb szempont, melyen a kérdés megnyugtató és sikeres meg­oldása sarkallik. Nem képzelhetjük el ezt másképpen, mint a magyarság, a magyar faj szupremáciájának biztosítása utján, a magyar nyelvnek, mint államnyelvnek jogai újabb törvénybeiktatásával. Minden magyar közmivelődési célú egyesülés­nek ez az álláspontja, de más nem is lehet­séges, mert á magyar kultúra egyedüli alapja a magyar nyelv Írásban és szóban való tudá­sánál kezdődik. Ezredéves fennállásunk alatt és a létünkért vívott számos küzdelemben ez volt mindenkor az egyedüli kapocs, mely a magyart a magyar­hoz csatolta és a magyar nemzeti állam kiépí­tését első nemzeti királyunknak lehetővé tette. Sovinizmusnak bélyegzik ezt az álláspontot azok, akik kozmopolita álláspontjuknak inkább megfelelő és a nemzetiségeknek kedvező, azok kultúráját erőstfő módok szerint kívánják e kérdést megoldani. Ezt a vádat szívesen kell vállalnunk, mert az nem bűn, ha nemzetünk erősítéséről van szó. Látjuk ezt a kis nemze­teknél, a szerbeknél, a cseheknél, de a világ legliberálisabb államában, az Északamerikai Egyesült Államoknál is, ahol az angol nyelv tudása juttathat csak politikai jogokhoz. A magyar államnak, mely vérzivataros századokban megtartotta a dunai királyságot és amelv a most folyó emberfeletti világ­mérkőzésben is becsülettel állja meg helyét, érdeke és megmaradásának egyik biztosítéka, hogy mindenki igyekezzék az állam nyelvét elsajátítani, mely neki hazát,megélhetést, otthont, ,kultúrát nyújt. A magyar nyelv tudásának törvényben való biztosítása különben a nemzetiségeket nem érinti, mert azok, akik eddig is választó­joggal bírtak, azt el nem veszítik, de a jövő generációkat a magyar nyelv megtanulására sarkallják. Egy heterogán-összetételü államban, hol a nemzetiségek centrifugális törekvéseivel kell számolni, minden erőnek, mely a nemzetben és a társadalomban él, egy eredet keli léte­sítenie, amely az adott esetben nem lehet más,, mint a magyar államnak a magyar nyelv joga törvénybe iktatásával való megerősítése. Kérjük a mélyen tisztelt Képviselő házat., hogy bölcseségével kérelmünket tárgyalás alá venni, okainkat megfontolni és azok alapján azoknak helyt adni méltóztassék. Kelt Komáromban, a Jókai Közmivelődési és Muzeum Egyesület igazgató tanácsának, üléséből hazafiui tisztelettel Dr. Alapi Gyula, Baranyay Gésa, főt i tkár. elnöki Ezt minden magyarul tudó és minden magyarul gondolkodó ember, munkapárti és Károlyi-párti, vagy demokrata megértheti, félre se értheti. Ennyit az igazság érdekében. Fogadja t. szerkesztő ur a közlésért őszinte­­köszönetem kifejezését. Komárom, 1918. május 15. Dr. Alapi Gyula, a Jükai-EgyesiiUt főtitkára, muzmm- és könyvtárigazgató. Hőbb szem többel iát. — A közönség rovata. — fii ulcasőprésrőt Igen tisztet Szerkesztő Ur! Talán már Ön is meggyőződött arról, hogy a múltkori felszólalás, a nyolc órai uícasöprés ellen teljesen hatástalan maradt. Az okos cikket az illetékesek egyszerűen nem olvasták el s igy tultették magukat a közönség jogos kívánságán. Nem ártana tehát ezt az ügyet állandóan napirendentartani; talán végre mégis érnénk el eredményt. Különben ki tudja? fi helyi lapok és a káuéház. Mielőtt az alábbi panasznak helyet adnánk, konstatálni kívánjuk, hogy a helyi lapok kiadó­­hivatalai a komáromi kávésokat több alkalommal felhívták a közönség e jogos panaszának meg­szüntetésére, de mint látszik, haszontalanul. A komáromi kávésok hajthatatlanok maradiak; továbbra is takarékoskodnak a sajtón és nem törődnek a közönség kívánságával. Védekezésül azt mondjuk, hogy azért tartanak csak egy-egy helyi lapot, mert azokat a közönség egyik-másik tagja úgyis elviszi. (A győri kollégák nincsenek ezen a véleményen. A győri helyilapok 15—20 példányban találhatók mindennap a kávéhá­zakban.) Ezek előrebocsájtásával a panasz itt követ­kezik: „Igazán nagyon furcsának találom, hogy a kávéházak nem járatnak helyi lapokat, a melyeket csak nagy ritkán kaphat az emher meg a kávéházban. Pedig az ember azért megy el a Icávéházba, hogy ott olvashassa az újsá­gokat. A pincérek azzal védekeznek, hogy ők járatnak helyi lapokat, de azokat egyes vendé­gek mindjárt megjelenésük után elsülyesztik. Csodálni való továbbá az a közöny, a mellyel a lapok ezt elnézik ós szótlanul tűrik. Egyetlen hang nem tiltakozik ellene. Vagy talán olyan jói megy a helyi lapoknak?“ üasárnspi piac. Mint ismeretes, egy miniszteri rendelet eltiltja vasárnap a piac tartását, a hús, a hal stb árusítását. Nem tudom, miért kellett e ren­deletet kiadni, mi szükség volt rá. Nem is firtatom tovább. Azonban kérdem, hogy a meleg idők beáltával a közönség a szombaton megvá­sárolt húst miként védje meg az elromlástól ? Vagy a mai méregdrága húst még jég vásár­lással is jobban megdrágítsa? Vagy romlott húst együnk? Hagy megbetegedjünki Kéreem szeretettel, odafent a rendelet gyártó urak gon­doltak-e etre? Mert ha nem, úgy igen üdvös volna a figyelmeztetés, hogy a hús bizony a meleg időben elromlik és a romlott hús nagyon is könnyen megmérgezi az embereket. Jó lenne tehát, ha ezt a rendelet megfelelőképpen mie­lőbb módosítanák. Hogyan fejlődhet Komárom. A világháború zűrzavarában talán nem is nagyon aktuális ez a téma. De ne. vegyék rossz néven, ha annak dacára t. Szerkesztő Ur enge­délyével foglalkozni kívánok Komárom ügyével. Az én szerény felfogásom szerint Komáromot szerető emberekből egy olyan bizottságot kellene összetoborozni, (persze pártkülönbség nélkül!) amely bizottság aztán rendszeres munkásságot fejtene ki s minden módon és eszközzel, azon igyekeznék, hogy minél magasabb fokú fejlődési folyamat induljon meg. Rengeteg tőke hever parlagon varosunkban, meg kell találni.a mód­ját, hogy >ez a holt tőke mobiüzáltassék. Csinosan bútorozott uduari szoba kiadó. Komárom, lolnai-utca Z5. részben új hadseregvasuíaknak bocsáthafott ren­delkezésére. Hatalmas, súlyos és felelősségteljes fela­datok vártak a hadseregvasútra nyomban kelet­kezése után. Áldásdús és gyümölcsöző volt áldozatkész munkájának eredménye. Mindenekelőtt a vasúti telepeknek és műszaki segédeszközöknek az ellenség részéről visszavonulása alkalmával véghezvitt alapos elpusztítása eleinte igen jelentékenyen nehezí­tette az üzem lebonyolítását. A pályának az orosz nyomtávról a rendes nyomtávra vaió áta­lakítását és a legszükségesebb helyreállítási és kialakítási munkákat minden dicséretet felülmú­lóan derék vasúti csapatunk egyelőre táborsze­­rüen végezte el. A hadsereg-vasútra maradt azután, hogy az állandóbbaknak szánt munká­latokat, a javításokat és további kialakításokat végezze ; az előbbiek között van a nagy Visztula- és Wieprz-hid Deblin (Ivangorod) mellett, a Bug-hid Dorohusk mellett, a Turya-hid KoweI mellett, az utóbbiak között az ideiglenes Visz­­tula-hid Sandomierz és a San-hid Rozwadów mellett. llyképen 1917 végéig 11,500 méternyi hosszúságra 859 méternyi hadihidat építettek be. Külön említést érdemel ehelyütt a miechowi 748 méter hosszú alagút rendkívül bonyolult mun­kákat igénylő helyreállítása, amelyet, a két alagútnyilás felrobbantásával 100, illetőleg 120 méternyi hosszúságban járhatatlanná tettek. A két alagútnyilást egyelőre ideiglenesen, faépít­ményekkel és hengeroszlopokból álió felépít­ménnyel járhatóvá tették, majd állandó jellegűvé építették ki. Az alapgyorsaságnak óránkénti 40 kilo­méterről 70 órakiloméferre történt emelése a felépítményen és a biztositó berendezéseken is terjedelmes javitási és tökéletesbitésí munkákat igényelt különösen amiatt, is hogy egyidejűleg nehezebb mozdonyokat alkalmaztak. Az állomásberendezések, teher-, rendező- és előpályaudvarok legkülönbözőbb helyreállítási, berendezési, illetőleg újjáépítési munkálatai közül különösen kiemelendő az északi hadse­regvasút körletébe tártozó legnagyobb pálya­udvar : Kowel, ahol hat vasútvonal fut össze csomópontot alkotva. Ennyit a már meglevő vasútvonalak be­rendezéséről ; ezenkívül a háború alatt a va­­sútcsapat még 460 kilométernyi rendes és 200 kilométernyi keskenyvágányú vasutat épitett egészen újonnan ; köztük a lublin—rozwadówi, zejoviec—belzeci, ostrowiec—nadbrzeziei és wladimir—wolynskij—sokali fontos összekötő szakaszokat. Ami a mozdony- és műhely-szolgálatot illeti, ezek számára is a szükséges berendezé­seket részben helyre kellett állítani, részben újra kellett építeni; összesen 58 vizfelvevöt építettek 149 daruval, 9 forgókorongot, 21 villa— moserő-berendezést gépüzemhez és világítási célokra, továbbá egy csomó fűtőházat, szénellátó-­­berendezést és javító műhelyet. A mozdonyparkot illetőleg megemlítendő, hogy az északi hadsereg-vasút a mögöttes országrészek vasútigazgatóságaitól kölesünké vett mozdonyokon kívül saját modern mozdo­nyokkal — 75 súlyosabb és 30 könnyebb tí­pusúval — van felszerelve; ezekkel és a kölcsön­­mozdonyokkal havonta 1.400,000 kilométerre is felvitték a mozdonykilométerteljesitményt. Ezeknek az intézkedéseknek volt köszön­hető, hogy valamennyi szakaszon, ahol 19J£> őszén csak 7—25 vonat közlekedett, a teljesí­tőképesség óriási mértékben növekedett, úgy, hogy ma naponta 33—44 vonatot tudnak indí­tani mind a két irányban. Csak igy volt lehetséges megfelelni min­den követe ménynek, amelyet a hadműveleti szállítások, továbbá a sebesültek, betegek, ha­difoglyok forgalma, valamint a hadseregek harckészségének fenntartására irányuló óriási számú szállítások támasztottak; gondoljunk csak azoknak a hatalmas seregeknek a harci cselek­ményekkel közvetlen kapcsolatban álló eltolá­saira, amelyekkel jártak Mackensen harcai Pinsk HüUCindeiiki tudja, elis­meri és elmondja, hogy POLITZER MÓR Homárom, Bfládop-ufca 8SV üzletében a legszebb minőségű férfi cipőig divatárui*, fehérneműéi* stb. l*aphatól*.

Next

/
Thumbnails
Contents