Komáromi Lapok, 1918. január-június (39. évfolyam, 1-26. szám)

1918-03-30 / 13. szám

% »ida,

szegénységük teszik indokolttá, Felvételi kor 6—Í2, év. Felvehetők volnának, elsősorban vármegyei, másodsorban városi hadiárvák vallásra és nemre való külömbség nélkül,

. A megyei árvaház feladata lenne ezeket at árvákat iskoláztatni, erkölcsös nevelésben részesíteni és 12 évük betöltése után gazdasági, ipari, kereskedelmi pályára, illetve a leányokat háztartási munkára adni, de a felettük való felügyeletet ezután is állandóan gyakorolni és sorsukat figyelemmel kisérni.

Az árvaház felett a közvetlen felügyeletet első fokon a megyei árvaszék gyakorolná elnöke 'tatján. Ügyeit az árvaházi bizottság intézné, mely az alispán elnöklete alatt húsz tagból alakulna meg, teendőit a megalkotandó szabályrendelet körvonalozná. Az árvák gondozását, élelmezését, ruházását, foglalkoztatását az erre a célra alkalmazott gondnok látná el a később megállapítandó ügyrendbe foglalandó fe tételek mellett.

Az alapítás költség tervezete-A vármegye közönsége áthatva attól a fontos tudattól, hogy az árvákat meg kell menteni a társadalom számára és azokból hasznos polgárokat kell képezni, árvaházi alapot létesített a gyámpénztári tartalék alap nagymérvű tőkeszaporulatából. Ennek vagyona az 1917. év végén 286208 K.

Ez az alap szolgálna fedezetül az árvaház elhelyezésére szolgáló épület megszerzézére és átépítésére.

A fedezet következő része ez idő szerint semmi célra sincsen lekötve és „Ismer tlen árvák tömeaei" címen szerepel a gyámpénztári tartalékalapban jelenlegi tőkeértéke 79894 K.

Nem lehet kétséges, hogy ezen, ma holt tőkét képviselő összegnek hasznosítása és erre a célra való felhasználása a törvényhatóság beleegyezését és hozzájárulását elnyeri és ehhez a kormányhatósági jóváhagyás is megszerezhető lesz.

Az ismeretlen árvák tömegéből a perbetegaram-kissallói h. é. vasútépítés támogatására 150000 K hozzájárulás hasittatott ki annak idején a vármegye közönsége határozatával. Bár egy pillanatig sem vonható kétségbe az, hogy e” vasút gazdasági jelentősége az anyagi támogatást teljesen megokolttá teszi, de viszont a megvalósítás és a kivitelnek bizonytalan időre való eltolódása azt az eszmét veti fel, hogy ez a tőke adatnék vissza eredeti rendeltetésének, az árvák érdekeine<, fordittasék ez is a vármegyei árvaház céljaira és az említett vasútépítés más alapból nyerjen támogatást.

Ez alapítás anyagi erőforrásának harmadik része a törvényhatósági Hadigondozó Bizottság rendelkezésére álló tőkékből kerül ki. A megközelítően 100000 K összeget kitevő és társadalmi gyűjtésekből eredő segélyalapokból 44750 K van ez idő szerint hadíkőlcsön kötvényekben gyümölcsözően elhelyezve, tehát hadigondozási célokra hozzá férni nem lehet és igy nélkülözhető, mig a gyűjtés többi része mozgó tőke, mely folyószámlákon kezelve adakozások révén állandóan gyarapodik.

A meglevő tőkék összege tehát 410852 K.

Az árvaház alapításának költségtervezete a következő:

Telek és ház vételára 100000 K

Átalakítások 30000 K

Berendezés, felszerelés 20000 K

Alaptőke 500000 K

Összesen: 650000 K 650000 K

Fedezetlen hiány: 239148 K

Nem vettük számításba az említett 150000 K vasútépítési célokra megszavazott, de eddig fel nem használt összeget és még egy jelentékeny anyagi segélyforást: az állam, az Országos Hadigondozó Hivatal bizonyára jelentékeny anyagi támogatását.

A kimutatott hiányt a társadalmi jótékonyság (adakozás, adományok) utján kellene fedezni. Nem lehet kétséges, ha minden társadalmi tényező összefog, a hiányzó két és fél százezer korona társadalmi utón csakhamar összegyűl.

Ki merne kételkedni abban, hogy uradalmaink, a hercegprímás, az Esterházi grófok, az esztergomi székesfökáp alan, a pannonhalmi főapát, a Pálf y hercegi hitbizomány, az állami birtokok, nagybirtokosaink, nagybérlőink, akik eddig is oly számos jelét adták háborús jótékonysági téren áldozatkészségüknek, — iparrJ£omár»mt Lapok“

vállalataink, pénzintézeteink, egyesületeink, vármegyei gazdaközönségünk, iparos és kereskedő világunk megannyija hazafiui készséggel fogl nak sietni e cél megértő támogatásával azt kivitelhez juttatni. Ennél a célnál szebb, nemesebb és jobb a jótékonyság gyakorlásában ez idő szerint nem kinálhozik.

Az árvaház fentartási költségei. j Az árvaház fentartartási költségei a követ. kező keretben mozognának:

a) Kiadás:

i 40 árva tartása és ruházata 40000 K

gondnok tiszteletdija (term. lakással) 2400 K . cselédség fizetése (ellátással) 3000 K

vegyes kiadások 4000 K

előre nem láthatók 600 K

összesen 50000 K

b) Bevétel:

Kamatokból (500000 K tőke) 30000 K

A gyámpénzt. tart. alap hozzájárulása 10000 K Adományok (természetben, pénzben) 10000 K ' ös-zésén 50000 K

Indokolás.

A kiadásokat a mai árviS7onyok figyelembevételéve vettük számításba. Egy árva tartása tehát átlag 1250 K összeget i ényelne. Ez az összeg a háború után v rható áresések után mérséklődhetik. A bevételekné a kamat hadikölcsön tőke után van számításba véve.

A gyámpénztári tartalékalap hozzájárulásául felvett 10000 K ez alap kamatjövedelmének és a levont tized felhasználását célozza, melynek egy része ma közigazgatási eélokra van lekötve. De tekintélyes hozzájárulást nyújthat az u. n. kezelési felesleg is, mely a gyámpénztári tartalékalap jövedelmét teszi és az időközi kamatmegtakarításokból áll elő. A kamatjövedelem évi 14000 K, a kezelési felesleg évi 11000 K-ra tehető, ebből az állami dotációhoz való hozzájárulást leszámítva, a kívánt 10000 K fedezetet talál. Ez a fedezet azonban csak addig vehetnék igénybe, mig az árvaliázi alap tőkéje, mely állandóan növekednék adományok alapítványok, kiszabandó pénzbüntetések stb. révén, azt a magasságot el nem éri, amellyel a fentartásról idegen segélyforrások igénybevétele nélkül is tudna gondoskodni.

Az adományok címén előirányzót! 10000 K a' községenként évente folytatandó gyűjtések utján, kisebb pénzbeli adományokból, egyesület'k, állandó és magánosok esetleges adományaiból, a közigazgatási rendőrbirósági ítéletek eredményeiből bőségesen és könnyű szerrel fedezetet nyerhet.

Főbb és széles vonásokban ez volna a megyei árvaház létesítésének alaprajza.

Méltóztassék ez ügyben mielőbb széleskörű értekezletet összehívni és ezen az alapítás közelebbi teendőit megbeszélés tárgyává tenni.

A VÁRMEGYE.

(f) ff közélelmezési kormánybiztos hatásköre. Az elhunyt Jovanovich Sándor közélelmezési kormánybiztos helyébe, aki az i rszág törvényhatósági városai közélelmezési kormánybiztosává neveztetett ki, Komárom sz. kir. város területé e g'óf Jankovich Bésán Endre kormánybiztost nevezte ki a miniszterelnök.

(f) fi közéielmezés és a közigazgatási alkalmazottak. Udvarhely vármegye közönségé feliratot intézett a képviselőhazhoz, hogy a községi jegyzők súlyos helyzetén, valamint a közéldmezesi ügyek intézése körül a vármegyei alkalmazottak tehermentesítése által segítsen. A vármegye tisztviselői kara ez idő szerint közélelmezési ügyekkel van főként elfoglalva, a községi jegyzők pedig csak rekvirálásokkal és szintén katonai és a közélelmezési ügyekkel, szétosztásokkal vannak elfoglalva és a szorosan vett közigazgatási ügyekre alig tudnak időt szentelni.

(f) flz ouodákért. Trencsén vármegye közönsége feliratot intézett a közoktatásügyi miniszterhez a népoktatás ügyének sikeresebbé tételéhez szükséges ovodák felállítása tárgyában. Ezt a feliratot Komárommegyének is megküldte támogatás céjából.

11*1 A március SÓ .

......................................................... ..........«»IW ».»—■ j

(t) Az uj telefondijszobás ellett. Beszterce Naszódvármegye határozatot hozott, melyben a kereskedelmügyi minisztert felkéri a belföldi helyi és távolsági távbeszélő díjszabás tárgyában kiadott rendelet hatályon kívül héiyezésére. Ugyanezen ügyben Temesvármegye közönsége is hozott hasonló értelmű határozatot, melyet pártolás végett Komárommegyének -is megküldték. ' ' "

(+) Ragadós állati betegségek. A vármegye területén az alábbi állati járványok léptek föl: a lórühkór Oroszlány, Környe községekben. Megszűnt ugyanezen járvány Felsőgalla községben.

(t) Arató munkásokról gondoskodik a hadügyminisztérium. A közös hadügyminisztérium osztályai igen fontos és egész államéletünkre kiható uj osztállyal szaporodtak: megalakították a hadügytninis térium „aratási csoportját“. Az ! uj csoport eddig a pótlásügyi főnők főhatósága ! alá tartozott, de március hó 26-ától kezdve . áthelyezik a hadügyminisztériumba, ahol a 10. i osztály „aratási csoportja*, elnevezést kapja. Az uj csoportnak az a föladata, hogy aratáskor az egész monarkia területén a közös hadseregből elegendő számú arató munkaerőt bocsásson | rendelkezésre. A sorkatonaságon kívül a csoport megfelelő számú haőifogolyr ű és hadimunkásról is gondoskodni tartozik, nehogy az aratási és betakarítási munkálatokban fönnakadás álljon be. Az uj csoport föladatai közé tartozik továbbá a közös hadseregre és az osztrák honvédségre (természetesen az utóbbinál az osztrák honv delmi miniszter hozzájárulásával) vonatkozó mindennemű mezőgazdasági szabadságolás kérdése is.

fl komáromi gázmotorüzem válsága.

Amióta a városi gázgyár redukálta a szénhiányra való tekintettel üzemét, válságos helyzetbe jutott a komáromi gázmotor üzem is. A nappalok hosszabbodásával a gázgyár csak este 6 órakor bocsát gázt a gázvezetékekbe. Ez az időpont azonban a nyár közeledtével mindig későbbre esik úgy, hogy azok a komáromi üzemek, amelyek gázmotor erőre vannak berendezve, nappal kénytelenek szüneteltetni a motort, hacsak a drága embererővel nem pótolják a hajtóerőt.

Csak nemrég közöltünk egy kimutatást amelyből kitűnt, hogy Komárom áll a harmadik helyen azon városok között, ahol a háború miatt a legtöbb ipari üzem szűnt meg. E szomorú nevezetességben tehát, Komáromot csak 2 város előzi meg. Városunkban kétszáznál több üzem szűnt meg a háború okozta mostoha viszonyok miatt. Sajnos ez a szám szaporodni fog a gázmotor üzem válsága miatt, ha csak a város nem segít a bajon valami utón módon. De sietnie kell, mert már itt a tizen■ kettedik óra.

Komáromban 22 ipartelepen alkalmaznak gázmotort. Ez ipartelepeken 25 darab gázmotor működik, azaz működnék, ha a városi gázmű állandóan üzemben volna, de a jelen égi helyzet az, hogy csak este pár óráig van üzemben. A fenti 25 darab gázmotor 348 lóerőt képvisel.

Legjobban érzi e súlyos helyzetet a komáromi nyomdaipar, s a helyi sajtó, mert Komárom összes nyomdavállalataiban gázmotor hajtja a képeket. Éppen a szellemi termékeket, a kultúrát terjesztő vállalatok vannak megbénítva, mert lapot, s a háborús napokban nagyon is fontos hivatalos hirdetményt, falragaszt csak az esti órákban lehet gázmotorral nyomatni, ha nappal szükséges a nyomás, akkor a rettenetes drága ember erőt kell igénybe venni. Nagyon is fontos érdeke a város katonai és polgári közigazgatásának éppen a háború alatt, hogy a komáromi nyomdaipar zavartalanul működjék.

E tekintetben a nyomdaiparon kívül érdekelve van a szikvizgyár, a jéggyár, a sóhivatal, egy lakatos, egy asztalos műhely, egy malom, kolbász gyár és egyéb műhelyek.

Úgy tudjuk, hogy a komáromi gáztpólortulajdonosok legközelebb közös akciót kerdedek érdekeik megvédésére.