Komáromi Lapok, 1918. január-június (39. évfolyam, 1-26. szám)

1918-03-30 / 13. szám

március *0. fttimaromi Laciit * .— VAROS. x fl komáromi íparoasttt. A Rákóczi Ferenc­­lífca végét átszelő iparvasut állandóan veszé­­tyétteti a kocsi közlekedést, különösen heti­vásáros napokon. Az útkereszteződésnél alkal­maztak ugyan egy vasúti őrt, ami azonban nem lehet elegendő a baleset elhárítására. Legcél­szerűbb lenne, ha a Rákóczi Ferenc-utcai át­járónál sorompót állítanának fel. x ebzárlat. A múlt héten egy veszett kutya egy embert magmart, miért a rendőrkapitány­ság kilencen napos ebzárlatot rendelt el junius 20-ig és felhívja az ebtulajdonosokat, hogy a rendeletet szigorúan tartsák be. HÍREK. Aktuális vers. A félviiág ledőlhet romba, Párisba csapkodhat a bomba . . Hogy az égbolt piros-e, kék-e, Hogy Bukarestben lesz-e béke ? Az angolok futnak, vagy győznek . . Hogy nálunk zsírral Av'gy vízzel főznek . . . Sok ruhátlannak lesz-e inge, blúza ? Hogy állta a fagyot a búza? Ez mind suviksz, Mondja sok bácsi. A fő az : El van-e csapva Gulácsy! — íl miniszter kőszönele. A vallás és köz­­oktatásügyi miniszter Tóváros község közönsé­gének, mivel a tóvárosi állami elemi népiskola szegénysorsu tanulói felruházására 300 K ösz­­sreget adományzott, őszinte köszönetét és elismerését fejezte ki. — Kineuezés. A Hadigondozó Népiroda igazgatójává a lemondott dr. Alapi Gyula helyéire Kürthy István hadigondozó kormány­­biztos tgó Elek nyug. kir. adófőpénztárnokot, a Ferenc József rend lovagját nevezte ki. — Elhelyezés a szolgálatonkioüli uiszonyba. A király elrendelte, hogy herceg Auersperg Nándor Engelbert 5. huszárezredbeli tartalékos ezredes címmel és jelleggel mint csapafszolgá­­latra alkalmatlan, de helyi szolgálatra alkalmas, a szolgálaton kívüli viszonyba helyeztessék át. — Kitüntetés. Ő császári és apostoli királyi Felsége elrendelni méltóztatott, h> gy Czike Lajos 83. gy. é. főhadnagynak egy roham­­század parancsnokának, az ellenség előtt tanú­sított vitéz és önfeláldozó magatartása elisme­réséül, az újólagos legfelsőbb dicsérő elismerés másodszor — a kardok egyidejű adományozása mellett — tudtul adassék. — Uörös-Kereszt kitüntetés. Ferenc Szal­­vátor kir. herceg a Vörös-Kereszt védnök he­lyettese Szabó József m. kir. honvéd főszám­vivőnek a Vörös-Kereszt bronz diszérmét ado­mányozta. — Idegen rendjel. A király megengedte, hogy Kleinhempel Ede 12. gy. e. százados az öldenburgi nagyhercegi Frigyes Ágost kereszt 2. osztályát elfogadhassa és viselhesse. — Kinevezés. A honvédelmi miniszter dk- György Mór népfelkelő bírósági gyakorno­kot a komáromi cs. és kir. hadosztálybirósághoz niépfölkelő igazságügyi segédtisztviselövé ne­vezte ki. — bemondás. Dr. Alapi Gyula vármegyei főlevéltárnok, a Hadigondozó Népiroda meg­szervezője és igazgatója ez állásától március 31-én megválik. Dr. Alapi a háború kezdete éta, mint a Vörös Kereszt vármegyei választ­mány titkára, utóbb a vármegyei hadsegélyző és rokkant bizottságok előadója teljesített szol­gálatot, majd az 1917. év nyarán létesített hadi­­gondozó bizottság előadói tisztét töltötte be. 7:A folyó év elején létesült Hadigondozó Nép­­.íjéfoda vezetését ideiglenesen vhHalta és arról ,jp»ost egészségi okokból és felhalmozott más ..jirtnyu elfoglaltsága tniaít kénytelen volt le­mondani. — fl ref. egqház gyásza. Közel ütvén esztendeig iátta el a helybeli ref. egyház kán­tori teendőit id. Salácsik Lajos s nem volt Komáromban olyan ember, aki ne ismerte Volna az ő köztiszteletben álló, tipikus alakját. Sok ezer és ezer ünnepnapot orgonáit végig, zengvén az Ur dicséretét, sok ezer és ezer el­hunyt társunkat kisérte ki örök nyugvó helyére, a temető csönd s országába. Egyszerű, kedélyes, igényiden ember volt, aki becsülettel töltötte be azt a kis kört, hova a végzet állitá. Most már elment ő is az örömbe, az Urnák örömébe, s visszaadta hallhatatlan lelkét annak, akiben eleitől fogva bizott. Néhány napi szenvedés után behódolt az enyészet törvényének, mély gyászba borítván kesergő családját s a hely­beli ref. egyház híveit. A megboldugult földi maradványait a Kapitány-utcai gyászházból kisértük ki óriási részvét mellett a ref. sir­­kertbe. Az elhunytban ifj. Sulacsik Lajos pénz­ügyi számvizsgáló, többszörösen kitüntetett tart. honvédszázados, Sulacsik Béla v rmegyei irodatiszt és Sulacsik Imre kir. adótiszt szerető édesatyjukat, Tóth Zsigmond hírlapíró kollegánk, városi közgyam, tartalékos honvédfőliadnagy és Csóka Károly járási számvevő apósukat gyá­szolják. Elhunytéról a kesergő család az alábbi gyászjelen ést bocsátotta ki: Alulírottak fájdalomtól megtört szívvel, de Isten akaratában megnyugodva jelentik a felejt­hetetlen jó férj, apa, nagyapa, sógor é-i jó ro­konnak, id. Sulacsik Lajosnak, a komáromi ref egyház 49 éven át volt ügybuzgó orgonista­­kánlorának folyó hó 25 én, életének 75-ik, bol­dog házasságának 45-ik évében rövid szen­vedés után történt gyászos elhunyták A meg­boldogult földi maradványait folyó hó 27-én délután 4 órakor fogjuk a Kapitány-utcai gyász­házból a helybeli ref. temetőben örök nyuga­lomra helyezni. Komárom, 1918. márc. 26 Áldás lengjen soha el nem hervadó porai fö­lött! Özv id. Sulacsik Lajosné szül Valentin Karolina neje. Ifj. Sulacsik Lajos, Sulacsik Béla, | Csóka Kálmánná szül. Sulacsik Mariska, Su­­! lacsik Imre, Toótli Zsigmondné szül, Sulacsik j Kornélia, Sulacsik Edith gyermekei. Csóka Kálmán, Toóth Zsigmond vejei. Ifj Sulacsik Lajosné, szül. Both Ilonka, Sulacsik Beláné szül. Vörös Mariska, Sulacsik Iiméné szül. Niemecz Erzsébet menyei. Sulacsik László, Suiacsik Zoltán, Sulacsik Ilonka, Su acsik La­jos, Sulacsik Dénes, Sulacsik Tekla, Sulacsik Margit, Sulacsik Gabriella, Sulacsik Böske, Sulacsik Magda, Sulacsik Alajos, Sulacsik Ka­mill, Csóka Ferenc, Csóka Márta, Csóka Ibolyka, Csóka Barnabás, Csór a Győző unokái. Küh n gyászje entést adott ki a helybeli ref. egyház is a következőkben : A komáromi ref. egyház a veszteség fájó tudatával, de a Mindenható bölcs végzésén megnyugodva jelenti, hogy Sulacsik Lajos a komáromi ref. egyház 49 éven át volt kántora folyó hó 25-én, reggel 5 órakor, rövid szen­vedés után, életének 75-ik évében a földi hazát fölcserélte a mennyei hazával s lelkét vissza­adta Teremtőjének, kit odaadó hűséggel szol­gált. Felejthetetlen halottunkat folyó hó 27-én, szerdán délután 4 órakor fogjuk a Kapitány­utcai gyászházból a ref. sirkertben levő pihenő helyére kisérni. Komárom, 1918. március 16. Jel. 14, 13: Boldogok a halottak, akik az Urban halnak meg, mert megnyugosznak az ő fáradtságuktól és az ő cselekedeteik követik őket. — Katonai kitüntetések. A király az ellen­séggel szemben tanúsított vitéz magatartásukért a következő kitüntetéseket adományozta: a Ferencz József-rend lovagkeresztjét a hadidiszitménnyel és a kardokkal: dr. Götze Árpád a 31. h. gy. e. beosztott, a Zita kórház állományába tartozó tart. főorvosnak, a katonai érdemkereszt 3. osztályát a hadi­­ékitménnyel és a kardokkal; Pavlovié Rezső 6. vártüzérezredbeli századosnak, a legfelső dicsérő elismerést újólag a kar­dok egyidejű adományozása mellett: Besch Mátyás cs. és kir. 29. gy. e. tart. főhadnagy­nak, Gaubik Ferenc 6. várt. ezredbeli tart. főhadnagynak, a legfelsőbb dicsérő elismerést a kardok egyidejű adományozásával: Schuppan Vilmos m. kir. 31. népf. paranesnokságbeli népi had­nagynak, Demjén József a 32. h. g. e beosz­tott 3J. h. gy. e. tart. hadnagynak. », »Wirt1! — | Branflslein ffllréd dr.] mikor leirom nevét; s amikor arra gondolok; hogy tegnap még élt, terveket szőtt, szivének minden melegségével onnét messziről, a Piave partjáról jó szülőire gondolt, kiket imádásig szeretett s ma — halott. Brandstein Alfrédban egy értékes, derék komáromi ifjút veszítettünk el, ki nagy szor­galommal és tudással szerezte meg az ügyvédi oklevelet, s mint ügyvéd szép jövő előtt állt a fővárosban, hol a kellemes modorú fiatalember ismerősei körében nagy megbecsü ésnek örven­dett A háború őt is elszólitotta az ügyvédi irodából. Mint közember két esztendőn keresz­tül harcolt a fronton s mint tiszt, a 7. vártüzér­­zászlóalj hadnagya fejezte be hirtelenül földi pályafutását és borította mélységes gyászba szüleit, testvéreit, rokonságát és mindazokat, akik ismerték és szerették. A Piave partján kötelességének hűséges teljesítése közben érte utol a végzet. Egy gránátszilánk sebesitette meg. Bajtársai meleg szeretettel vették körül a megsebesült hadnagyot és kórházba szállították. Minthogy szinte jelen­téktelennek látszott a seb, mindannyian azt hitték, hogy hamarosan fölépül. Sajnos, nem így lett. A inak d teára, hogy egy kiváló bécsi orvostanár kezébe került, nem sikerűit őt az életnek megmenteni. E hó 15-én, hajnali három órakor kilehelte lelkét. Harminc éves volt. Halálhírét hős baj­társai megrendülve fogadták. „Sok száz ember — mondja egy harctéri levél — esett el mellettem, mindannyiukat őszintén sajnáltam, de Alfréd halálának hírére igaz fajdalom fogott el nemcsak engem, ieg­­meghittebb barátját, de az üteg minden tiszt­jét s az egész le énységet. Szelíd, jó lelke már nem jár közöttünk, csak emléke maradt meg, melyet híven fogunk őrizni.“ A hős komátQini fiút fényes katonai szer­tartással helyezték örök nyugalomra a föl inai temetőben. Ali is, kik ismertük, megrendülve búcsú­zunk tőle. Nyugodjék békével s álmondjon azokról, kiket itthagyott s kik kesergik korai elmúltát. A gyászról a cs. és kir. 7. várfüzérzászló­­alj tisztikara az alábbi gyászjelentést adta ki: A cs. és kir. 7. vártüzérzászlóalj tisztikara szomorú kötelességének eleget téve tudatja szeretett bajtársuknak, dr. Brandstein Alfréd cs. és kir. tart. hadnagynak a Signum Laudts és a bronz vitézségi erem tulajdonosának el­hunytét, aki közel két esztendei harctéri szol­gálat után, 1918. március 15-én, a Piave men­tén, megfigyelő helyén, ellenséges gránáttól találva, 30 éves korában hősi halált halt. Ko­márom, 1918, március 26-án. A cs. és kir. 7. vártüzérzászióalj tisztikara. — Halálozás. Súlyos csapás, lesújtó gyász érte Steiner G.ua tekintélyes kereskedő pol­­g rtársunkat és nejét. Apósa illetve édesatyja Mayersberg Salamon pápai jóhirüg bonakeres­­kedő, az ottani izr. hitközség 20 even át volt elnöke, Pápa város képviselőtestületének válasz­tott tagja f. hó 29-én munkás, közhasznú* élete 80-ik évében elhunyt. Nyugodjék békével ! — Pázmány Zoltán előadása. A pozsonyi Erzsébet egye em tudós tanára, szilasi, laki és szöllősi dr. Pázmány Zoltán, neves földink vasárnap a követségi jog cim alatt tartott fel­olvasást a vármegyeház nagytermében a Jókai Egyesüle álía a Vöröskereszt javára rendezett népszerű előadások során. Előzőleg Alapi Gyula dr. a Jókai Egyesület főtitkára fejezte ki köszö­netét az illusztris vendégnek, hogy eljött elő­adását megtartani. A követségi jogról tartott közel két órás előadás mindvégig lekötötte a díszes hallgatóság figyelmét s az előadót zajosan megtapsolták. — Uj százados. A király Lengyel Béla banktisztviselő tartalékos főhadnagy földinket tartalékos századossá nevezte ki. — Ka áré estély A szőnyi műkedvelő ifjúság április 7-én, este 8 órakor a háborúr a« elesettek özvegyeinek és árváinak javára kabaré estélyt rendez, Tóth Béla nagy vendéglőjében. A hatalmas müsoru kabarén szerepelni fog dr. Baranyai József hírlapíró kollegánk is, kinek szellemes konferáfása közismert.

Next

/
Thumbnails
Contents