Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Komárom, 1940

Hazatért Erdély... Visszajött Bácska...! Huszonkét évig vártuk reménykedve az elnémult harangok megszólalását. Néztünk vágyódva, sajgó szívvel a bércek felé, melyeknek tövében Csaba népe őrizte talán még Attilától kapott ősi hagyományait. Éreztük, hittük, hogy a régi határon őrt álló magyarok vannak, az elvérzett hősök lelkei. S az élőktől el lehetett rabolni a földet, de tőlük nem. Ők megtartják Erdélyt örökre magyarnak, uralkodjanak bár idegenek a könnyáztatta, barázdás arcú, fáradt népen. S az isteni igazságszolgáltatás választ adott tízmillió magyar kétévtizedes imádságára, igazságot szolgáltatott a nagv tiltako­zásnak, melyet nem szüntünk meg kiáltani a világ felé. 1940. augusztus 30-án visszatért Erdély bár kisebbik, szegényebbik, mégis nagyon drága, mert magyarabbik fele. Csaknem 44.000 négyzetkilométer vérrel és könnyel örökre magyarrá keresztelt föld dobbant meg boldogan, mintha szíve volna, a magyar kato­nák lépései alatt. Egy és negyedmillió magyar torok zengett! hozsannát a bevonuló seregnek és köszöntötte mámoros öröm­mel az Országgyarapítót. Visszajött egy nagy darab föld, hatal­mas kincsekkel földön és föld alatt, mérhetetlen katonai jelentő­séggel, visszatért sok-sok izzó magyar lélek, hogy beleolvadjon az örök magyarság nagy, szent közösségébe. Az Isten nagyon szeretett bennünket. Még alig tudtuk meg­hálálni a kapott kegyelmet, még hevesen vert a szívünk a vissza­kapott Erdély okozta örömtől, még alig élveztük a lélek nyu­godtságát, melyet az erkölcsi világrendbe vetett hit újra meg­nyerése jelent, máris új kegyelmet tartogatott számunkra. A Bácska gyönyörű rónaságán 1941. április 11-én »a gúnyhatárfák szégyenülve dűlteks Szabadka, Zombor, Újvidék, a baranyai háromszög és a Muraköz népe együtt ünnepelhette Krisztus Urunk feltámadását az újabb magyar feltámadással. S a magyar katona csodálatraméltó virtusa bebizonyította, hogy méltók is vagyunk a magyar Húsvétra. Hálás örömmel köszönjük a Gondviselésnek és eszközeinek történelmünk e gyönyörű napjait, és bizakodó lélekkel várjuk a többi szép napot, mert van hely, ahova minket még hazavár­nak, ahol kell még őrségváltás. Dr. Pálos Ferenc. 5

Next

/
Thumbnails
Contents