Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Komárom, 1940

világnézeti nevelésünk teendőinek megvilágításában a továbbiak­ban mái' csak kettőre mutatunk rá: a kultúra élvezésének (módjára é> a módszerre, ahogyan legjobban bele tudjuk oltani fiaink lelkébe a keresztény életszemléletet. A kultúra élvezése és a szórakozások terén az iskola szinte teljesen háttérbe szorul. Itt minden felelősség a szülői házra hárul. Az iskola feladata ugyanis csak annyi, hogy a kultúrát átadja, annak élvezése azonban »már gyakorlati alkalmazása a világnézetnek< Felmérhetetlen jelentősége van ebben az otthon szellemének, az otthon könyveinek, folyóiratainak, képeinek és szobrainak, de nem utolsó sorban annak, milyen a viszony a gyermek éj szülői között, milyen társasággal találkozik. Az iskola megadja ugyan az alapelveket e téren is. Meg­mutatja a módszert, amellyel eredményesen hatolhat be a fejlődő lélek valamely mü szépségeibe, megtanítja az olvasás művésze­tére is, az ellenőrzés, irányítás azonban a szülői ház feladata. A világnézeti nevelést helyesen szolgálja az a szülő, aki tud gyermeke minden olvasmányáról és azt megbeszéli vele. Az ilyen beszélgetések ugyanis egyrészt bepillantást engednek a gyermek lelkébe és egy-egy komoly megjegyzéssel még helyre hozható lesz a keresztény világnézeten esett esetleges csorba, másrészt másképen fog olvasni a gyermek, ha érzi a szülői érdeklődést. Említettük annak fontosságát, hogy milyen a vi­szony a gyermek és szülői között. Tagadhatatlan tény, hogy az (olvasmányok megválasztásában nagy szerep jut a divatnak. így szinte elkerülhetetlen, hogy a keresztény világnézetet az olvasmá­nyok kapcsán támadás ne érje. Ha azonban a gyermek lelke megnyilatkozhat az édesapa vagy édesanya előtt, e támadások könnyen kivédhetők. »Ha az otthon szelleme keresztény szel­lem, akkor az olvasmányoknak is erősíteniük kell a keresztény lelkületet«. Ez a világnézet nem szenvedhet azonban csorbát a szórako­zásokban sem. A kereszténység mindig és mindenütt hirdette a tiszta öröm létjogosultságát, mert hiszen az öröm az, amely szárnyalásra bírja a lelket és átsegíti a szürke hétköznapok egyhangúságán. A hangsúly csak azon van, hogy ebben is érvé­nyesüljön az Isten gondolata. A sport,, a tánc, a színház, a mozi mind nemes és nevelő, de csak addig, míg nemes lélekkel végez­zük. A szórakozásokban különös figyelmet érdemel, hogy ne dobjuk bele a gyermeket szándékosan a kísértések pergő­tüzébe, hanem ebben is alkalmazkodjék a szülői ház az iskolai törvények óvóintézkedéseihez. E mellett azonban természetesen ne titkoljuk előtte a rossz létezését sem, hanem neveljük vele szemben ellenállásra és adjunk neki egész életre kiható erőt. Ennek elérése azonban csak közös erőfeszítéssel lehetséges. -«Nincs ugyanis olyan iskola, mely a szülői ház ellenére elér­hetné ezt, de kevés olvan gyermek van, akit erre a színvonalra fel ne emelhetnénk* ha a keresztény világnézetet tanító iskolát teljes erejével támogatja a szintén keresztény világnézetet valló és gyakorlatban megélő család.« 27

Next

/
Thumbnails
Contents