Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Komárom, 1940

a mulasztásokat, bc kellene látni, hogy a csúszás ott kezdődött, amiko;* féltették az Istentől, akár mert gyermekük életében a maguk életének bírálatát kellett volna látniok, akár azért, mert helytelenül szerették gyermeküket. Mert milyen könnyen találunk kifogást a vallási gyakorlatok elhanyagollalására Elég egy eső, vagy kissé hűvösebb idő', s az Istennek járó legelemibb kötelesség elmarad azon ürüggyel, hogy nem kockáztathatják gyermekük egészségét. Ugyanakkor nem veszik figyelembej hogy a sportolás, kirándulás stb. sokkal több egészségi kockázattal jár. S ha Isten iránti kötrelességteljesítésre nem neveljük őket, hogyan várjuk annak teljesítését önmagunk iránt f Pedig mennyire igaz a költő szava: »...ki élő gyermekét siratja, Árvább, mint az, ki magtalan maraat<' És hám fiatal élet válik céltalanná, üressé ilyen példa miatt? Mennyire más lesz a fejlődése annak a léleknek, mely ilyen vallomást tehet: «Édesanyám a család lelkiatyja, ö ösztökélt már kiskorunkban a templombajárásra. Felfogása szerint mindennap kellene templomba menni, de ha nem lehet, vasárés ünnepnap feltétlenül. Megköveteli^ hogy havonként legalább egyszer gyónjunk és áldozzunk... És jön mindég velünk!« Mekkora hatással lenne a fejlődő lelkekre, ha például az iskolai lelkigyakorlatok idején lennének édesapák és édesanyák, «kik hitvalló lélekkel vállalnának közösséget az iskola képviselte keresztény világnézettel s részlvennének ugyanabban az időben az ő számukra tartott lelkigyakorlatokon. Milyen nevelő hatással lenne a közö; szentáldozás, amikor szülő és gyermek együtt vinne erőt és kegyelmet az Isten oltárától otthonukba s úrrá lehetne ott a keresztény lelkület! Csak az ilyen példán nevelődött «imádságos lelkű, kegyelmi életet élő fiatal lélek tud megoldást találni az élet értékéről felvete.t súlyos kérdésekre. Felsőbbrendű hivatására csak a keresztény morális alapján talál reá. Az értékek világában csak a keresztény életszemlélet igazít el, csak ennek tulajdonosa tud helyesen ítélni, józanul élvezni és szívből örülni. A tiszta szív látja meg, hogy szép a föld, de hiszi, hogy még szebb az ég . így megtalálja élete célját,, amelyért érdemes küzdeni, érdemes élni. Megérti Carlyle gondolatában rejtező mélységet: >EmberT az élet szép, bármit hozzon is a sors, el ne felejts élni! < A keresztény világnézettel erőt adunk fiaink lelkének. Saját magukon tapasztalják majd ugyanis, hogy «siralmak völgyében lakunk, örömmel, muskátli virággal Ritkán dicsekszik ablakunk . Akibei azonban erős a világnézet, nem veszti el a fejét, bármi érje is. S hogy mennyire tisztában vannak ennek igazságával, álljon itt egy megnyilatkozás: «Érdekes, mindig azt hittem gyer£nekkcromban, hogy apám erősebb anyámnál. Anyám ugyani?, gyenge, beteges asszony, aki nagyon szereli az Istent és szeret /minket. Gyakran jár gyónni. Sokszor munkája közben is imádkozni látom. Apám erős, sokat tudó, olvasó, művelt ember, aki fölényes nyugalommal beszél mindig az életről. Igazán imponált 99