Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Komárom, 1938

október 28 után szereztek diplomát, újra kellett egyetemi vizsgát tenniök. Az már nevetséges volt, hogv még magyar nyelvészetből és irodalomból is. Beöthy Zsolt, Gombócz Zoltán tanítványai újra vizsgáztak Bujnyák Pál lektornál, ki a vizsga után az egyik jelöltet kérte, hogy szerezzen neki Gombócz és Melich jegyzeteket. A vizsgaengedély megadása kegy volt. Annak adták! meg, akinek akarták. Három bencés tanárnak éveken át megta-, gadták, úgy hogy állandóan fenyegette az intézetet az ő eltiltásuk veszedelme. A tanári kar több tagja letette ezt a vizsgát. De, mennyi áldozat és önfeláldozás kellett ehhez. Szólanunk kell még a birtokkérdésről is. A legmélyebb hála és szeretet hangján kell megemlékeznünk Jándi Bernardin kormányzó perjel, dr. Bárdos Bemig, az elhalt főapát úr és Kelemen Krizosztom jelenlegi jóságos Atyánk áldozatáról, akik a rendi káptalannal ás dékántestülettel egyetértésben a nagy -1000 holdas ősi birtoktestet igazi benediktinus áldozatkészséggel odaajándékozták a felvidéki kisebbségi magyarság kultúrális és vallásos erőinek növelésére. Ezenfelül egész lelkűkből törekedtek arra, hogy ez a birtok lehetőleg teljes egészében a komáromi gimnázium fenntartásának nemes céljait szolgálja. Ezért igyekeztek, bár hasztalan, a sequestrumot feloldatni, ezért adták be a hágai nemzetközi bíróság előtt a pert, ezért dolgoztak, hogy a komáromi székháznak juttatandó évi járandóságot minél magasabbra emeljék, ezért igyekeztek megakadályozni az örökké fenyegető parcellázást, ezért utasították el mereven azt a gondolatot, hogy a birtok terhére a rend szlovák párhuzamos osztályok létesítéséi vállalja, ezért szegültek ellene minden ajánlatnak, hogy a birtok a csehszlovák kormánynak eladassék. És itt most még egy nevet kell említenem. Ennek az éveken át tartó harcnak és küzdelemnek egyik nagy harcosa Gácser Kai. József volt, jelenleg balatonfüredi fürdőigazgató. Mikor mint deáki és füssi jószágkormányzót valósággal internálták, visszament a katedrára. Csak két évig taníthatott, a hatalom eltiltotta. Ezután éveken át minden idejét és minden energiáját a birtok megmentésére fordította. A memorandumok tömegét szerkesztette, igen sokszor járt Prágában, megtalálta az utakat a félelmetes Földhivatal labirintusában és nem csüggedt és újra meg újra kezdte a harcot a legkétségbeejtőbb körülmények közt is. Mikor állampolgársági kérvényét több ízben elutasították, az anyaországba költözött, de onnan is visszajárt, míg a hatalom végleg kitiltotta. Az utolsó években a birtokkérdéseket részünkről egy hármas bizottság, Gidró Bonifác, Sárosy Etele, Bíró Lucián intézte. Szent István királyunk adta a rendnek Deákit és ő is őrizte meg nekünk. Csodák csodája, hogy az állandóan fen3

Tegetett birtoktest minden parcellázás nélkül teljes épségében került vissza a rend birtokába. De ha zúdult is ránk gyűlölet és ellenségeskedés az elmúlt húsz év alatt, szeretetben is sok részünk volt. Mélységes hálával és gyermeki ragaszkodással gondolunk az Apostoli Szentszékre, mely húsz hosszú esztendőn át nem szakított el minket Pannonhalmától, bár a cseh kormány ezt állandóan sürgette. Pannonhalmi bencések maradtunk végig. Milyen vigasztalás, öröm, mennyi lelkierő forrása volt ez számunkra. A hála és 11