Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Komárom, 1928

6 a maga 14—16 minisztériumával, egész gépezetével. Talán hihetetlennek tűnik fel, pedig így van. Nézzük csak. Minden középkori kolostor egy miniatűr állam. Mindenütt volt istentisztelet, pasztorácio és iskola, egyik másik kolostor pénzt is verethetett, a nagy császári és királyi találkozók, melyek sokszor országok sorsáról döntöttek, kolostorokban zajlottak le, az apátok követekként mentek idegen udvarokba, igen sok volt köztük a kiváló diplomata; a kolostor népei fölött az apát és konventje bíráskodott, a legtöbb monostor hiteles hely volt, hol okiratokat állítottak ki és őriztek meg, az apátságnak nagy kiterjedésű földbirtokai, mintagazdaságai voltak, valamint számos műhelye, melyeknek termékeit szintén ők értékesítették; minden apátság bástyafalakkal volt körülvéve, és ellenséges támadás esetén oltalmat nyújtott messze vidékek lakóinak. A kolostor szálló is volt egyúttal, hol az átutazókat, mint Krisztust, látták vendégül, szeretettel ápolták a betegeket és gondoskodtak Isten nevében a szegényekről. Mennyi tevékenység, melyet Isten dicsőségére végeztek. A bencés kolostor államformát is kínált a nemzeteknek. Míg a hűbériség széttépte a középkori társadalmat, a királyi hatalmat meggyöngítette, az oligarchiát naggyá növelte és védelem nélkül hagyta a kisembereket, addig a bencéskolostorban a szerzetesek megválasztották a legkiválóbbat maguk közül fejüknek, tanácsot állítottak mellé (országgyűlés) és neki aztán, mint Krisztus helyettesének, mindenben engedelmeskedtek. Minden szerzetesrendnek megvan a maga különös isteni küldetése. Szent Benedek fiainál ez a népvándorlás népeinek megtérítése volt. A legtöbb nemzet, köztük a magyar is, nekik köszöni magasabbrendű erkölcsi életét és ezzel polgárjogát is a római birodalom romjain megalakuló Európában. A magyarokat az augsburgi vereség után a már megásott sír széléről rántották vissza. És nemcsak elvetették Európaszerte a magot, hanem a művelődés, polgárosodás, az erkölcsi, szellemi, gazdasági kultura növekvő hajtását is szerető gonddal ápolták. Sz. Bonifác, Németország nagy apostola, Nagy Sz. Gergely, VII. Gergely pápák, a középkori nagy bencés tanítók: Alcuinus, Beda Venerabilis, Hrabánus Maurus, Gerbert, a román, gót-templomot építő és díszítő szerzetesek, a római kulturát megőrző könyvmásoló barát, a ködbevesző századok történetét megőrző krónikaíró, fogalmak a történelemben. De nemcsak a középkorban voltak a tudomány terén tekintélyek, a XVII. században a francia bencések megalapítói lesznek a modern történettudománynak az oklevélkutatással. (D'Achery, Mabillon, Montfaucon.) Franciaországban ma is bencés munkának nevezik az alapos és sok kutatást kivánó tökéletes müvet. (Un travail de benedictin.j A legáltalánosobb bencés munkakörünk azonban, manapság szerte az egész világon, a tanítás és nevelés munkája. Jelenleg a világ bencései 162 középiskolában 20450 tanulót oktatnak. A magyar bencések 1802 óta működnek a közoktatás teién, városunkban pedig már 1773 óta volt iskolájuk. Ezalatt a 127 év alatt nemes tradíció fejlődött ki a rendben. A bencés iskola az „ora et labora" szellemében mindig fontosnak tartotta, hogy a tanítványok valóban elsajátítsák az általános műveltséget. Azt szokták emlegetni, hogy a klasszikus nyelvek és a mathesis két köszörűkő, melyen kicsiszolódik az ész, a bencés tanárok fáradnak is rajta, hogy ez a „csiszolódás" végbemenjen. Lépten-nyomon