Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Komárom, 1915

tolvaj, de azért primássága 23 évén át minden alkalommal, a legkisebbekkel való érintkezésben is, a régi, a változatlan, a mélységes alázatosság ragyogó és vonzó példáját nyújtotta. Ez az őszinte, nagy alázatossága nyitotta meg előtte a szíveket, ez tette egyéniségét vonzóvá, tiszteltté, szeretetté, a vele való érintkezést felemelővé. Ez a nagy alázatossága bűvölte el az akkori bécsi pápai követet, aki, mikor először jelent meg előtte az újonnan kinevezett hercegprímás, e szavakra fakadt: praesentia auxit famam ! (Jelenlétével növelte hirét). Kell-e az ő. példájánál fényesebb bizonyíték az Úr Jézus szavainak igazsága mellett : „qui se humiliât, exaltabitur" (aki magát megalázza, felmagasztaltik). (Luk. 14, 11). Nem kapaszkodott kitüntetések, magas állások után és elnyerte a legmagasabb kitüntetéseket, elnyerte Pázmány Péter örökét, a királykoronázó esztergomi érseki és a pápaválasztó bibornoki méltóságot. Te alacsony származású, szelid, alázatos, szerény, szorgal­mas és jóviseletü ifjú, ne csüggedj, ne hidd kislelküségedben, hogy pártfogók hiányában nem boldogulhatsz a mai szeretetlen tülekedésben ; tekints a te igénytelen, alázatos Főpásztorodra ; meríts példájából bátorítást, meríts bizalmat az isteni Gondviselés iránt, aki felmagasztalja az alázatost és aki a szelídekről azt mondja, hogy ők bírják a földet (Máté 5, 4.). Ha talán nincs is nagy becsülete sok ember szemeiben a szerénységnek és aláza­tosságnak, van becsülete az Isten és a komoly emberek előtt ! De ne gondold, kedves ifjú, hogy nagy halottunk csak ennek a három erénynek gyakorlására szorítkozott : gazdag volt lelke egyéb erényekben is. Áldozatos emberszeretete páratlan volt; ebben a garashoz ragaszkodó, a pénzt önző célokra és élvezetre felhasználó világban szinte pazar kézzel osztotta szét jövedelmét segélyre szoruló felebarátai között, különösen a szegénységük miatt szégyenkező, azt titkoló, de éppen ezért annál jobban nélkülöző, igazi szegények közt; magára alig költött valamit, háztartása nemcsak hogy nein volt méltó hercegi rang­jához, de határozottan egyszerű, sőt szegényes volt. Amily sze­gényen foglalta el a primási széket, oly szegényen hagyta is el. Ahol szükséget látott, oda vonzotta nemes szíve. Komáromi tanárkodása idején kolera dühöngött; a fiatal, de beteges szer-

Next

/
Thumbnails
Contents