Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Komárom, 1915

I. t Vaszary Kolos. 1832—1915. Kedves ifjak ! Leesett a mi fejünk koronája ! Az a nemes szív, mely nem ismert haragot, boszút, hanem csak szeretetet, 1915 szept. 3-án, d. u egy órakor megszűnt dobogni. Egy galambszelid, alázatos, tehát nagy ember életét oltotta ki a kegyetlen halál. A dúló világháború nagy eseményei sem elég nagyok ahhoz, hogy el tudnák terelni a figyelmet egy időre a balatonfüredi primási remetelakban ravatalon kiterített, hideg tetemtől, mely Vaszary Kolos, a magyar kath. egyház egykori első főpapja, érseke, Magyarország hercegprímása áldott lelkének porhüvelye. Mély gyászt öltött az egész ország ; könnyes szemmel térdel és imádkozik a kiváló ember, "az igaz magyar, az igaz Apostol ravatalánál. Mi is engedjük át lelkünket ennek az általános gyásznak, inkább mint mások, buzgó imákat rebegjen ajkunk az elköltözöttért, inkább mint mások, — mert a nagy halott intézetünk egykori tanára és Egyházmegyénk kegyes Főpásztora volt, tehát benső, szoros kapcsok fűznek bennünket hozzá ! Szenteljünk itt is néhány percet nagy halottunk iránt őszintén érzett fiúi kegyeletünknek és az ő áldott emlékének ! Erényekben és érdemekben gazdag életét tegyük elmélkedésünk