Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Komárom, 1915

tárgyává, vonjuk le belőle azokat a tanulságokat, melyek rátok nézve a legüdvösebbek és válogassuk ki követésre azokat az erényeit, melyek a fiatal kor sajátos erényei. így majd egy kis hely kerül szivetekben az ő emlékének, melynek elbűvölő hatása alatt reményt, felbátorodást meríthet a szelidség, alázatosság és szerénység, az erényeknek ez a fenséges háromsága, amely természetszerűleg legsajátosabb, legszükségesebb erénye az ifjúnak, igen kedves Isten előtt, de sajnos, lenézett pária sok ember szemében. Ki bocsát ma meg ellenségének, ki tűri el a legkisebb sértést is ? Ki nem büszkélkedik születésével, testi-lelki erejével, jó tulajdonaival, vagyonával ? Ki tartja magát kevesebbnek többi hasonló sorsú társa közt? Ki hiszi el, hogy komoly, szorgalmas, becsületes munkáját észreveszik, méltányolják, hacsak maga nem kínálja magát? Ki választja az evangéliumban ajánlott utolsó helyet ? Ki húzódik meg szerény ibolyaként a bokor aljában, ki nem emlegeti érdemeit, ki nem irányítja önmagára a figyelmet ? Tekints te heves, lobbanékony ember, Vaszary Kolosra, a galambszelid egyházfejedelemre, aki isteni Mesterének példáját követve, cum malediceretur, non maledicebat (mikor rágalmazták, viszont nem rágalmazott); aki, mikor sértegették és pedig alattvalói, nem a boszú, hanem a szeretet fegyveréhez nyúlt ; aki, mikor kővel hajigálták, kenyérrel dobott vissza ; aki az élete ellen támadó alkalmazottjának szivéből megbocsátott, merénylője családját is oltalmába vette. Tekints te szerénytelen, te büszke, kedélyességedben ágaskodó ember, Vaszary Kolosnak, az alázatos Mester alázatos tanítványának felmagasztalt alakjára ! A keszthelyi szegény szűcsiparos szobájában ringott bölcsője ; alázatos, alacsony volt tehát már származásában ; alázatos volt ifjúságában, mert, ha fájdalommal is, de megnyugvással tűrte azokat a nélkülözéseket, melyeket sok gyermekkel megáldott édes szüleinek kellett elviselniük ; alázatos volt mint szentbenedekrendi szerzetes-pap, mint gimnáziumi tanár és igazgató; készségesen engedelmeskedett ugyanis egyházi, rendi és világi elöljáróinak; a sz. Benedek regulájának tanítása szerint ugyanis (5. fej.) az alázatosságnak első foka, feltétele, nyilvánulása az engedelmesség ; kevély ember