Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Komárom, 1914
12 kodjatok az életerőt, az izmokat elgyengítő léhaságtól; tartsátok keményen testeteket, fékezzétek indulataitokat, erősítsétek a szenvedések, nélkülözések békés elviselésére lelketeket. Lehet, hogy nagy megpróbáltatásokat tartogat számotokra a jövő. Gyenge erőtökből kitelhetőleg vegyétek ki részeteket a háborúból. Talán vigasztalnotok kell édesanyátokat, aki elveszett édesatyátokat és testvéreiteket siratja; talán a hiányzó munkaerőt kell pótolnotok; mindenkinek ki kell vennie részét a háborúból, mert mindenki részesül majd a győzelem áldásaiból; ti se pihentessétek tehát karjaitokat. A mostan folyó élet-halálharcban dicső példáit látjátok a legszebb erényeknek, buzduljatok fel ezeknek a példáknak követésére. Mindenki levonja e háború tanulságait, ti is vonjátok le. Ne feledjétek, hogy amely erények megmentették a hazát a háborúban, ugyanazok tartják fenn azt a békében ! Értsétek meg, hogy a közjó értékesebb mint az önérdek; félre a szűkmarkúsággal, elő a nagylelkű áldozatkészséggel! Becsüljétek, szeressétek a jó, derék, nagyratermett, nagyszabású magyar népet; amit csak megtehettek érdekében, már most tegyétek meg. Ha nagyjaink elenyészően kicsinyeknek érzik magukat a mellett a menetelő baka mellett, aki a hazáért küzd; ti is emeljétek meg előtte kalaptokat, tisztelettel, szeretettel viseltessetek iránta! Most még gyenge a karotok a fegyverforgatásra, de elég erősek arra, hogy ég felé emeljétek és imádkozzatok harcoló, vitéz katonáinkért, itthon maradt, bánkódó szeretteikért, fegyvereink győzelméért, apostoli királyunkért, édes hazánk jóléteért. Reméljétek Istentől, hogy míg Mózesként imára tárjátok karjaitokat, győzni fogunk! I. Ferenc József is, hőn szeretett Atyja és királya népeinek, ezt a buzgó imát kéri tőletek abban a gyönyörű levélben, melyet birodalma gyermekeihez intézett. A leggyengédebb atyai szeretetnek ezt a megindító, remek példáját véssétek mélyen szívetekbe és térdre hullva adjátok meg rá az imaválaszt. Olvassátok kegyelettel sorait:
