Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Komárom, 1912

19 legközönségesebb mondásaiban, íeííeiben valami kiválóságot lát és ezt nyíltan ki is fejezi előtte. Igyekezzünk eltalálni a helyes mértéket, ezért tanácsos, ha mindenki más elfogulatlan és hozzáértő emberek véleményét kéri ki gyermekeire vonatkozólag. A szellemi fejlődés érdekében kövessünk el mindent, hogy a gyermek tapasztalatokra tegyen szert. A neki való kirándulásoktól, utazásoktól ne vonjuk el; ha csak tehetjük, adjunk neki alkalmat ilyesmire. Ne üres lélekkel lépjen ki a világba, ne akkor kelljen neki tapogatódznia, mikor már biztos tájékozódásra van szüksége. Engedjük fejlődni és fejleszük a gyermek ízlését! A leányoknál az esztetikai érzés sokkal korábban és sokkal finomultabb alakban nyilvánul meg, mint a fiúknál, de azért ezeknél is megtalálható már elég korán. Az ember természetében rejlik, hogy szereti a szépet, szereti, ha környezete, minden, ami őt körülveszi szép. A gyermekben is megvan már ez a tulajdonság, azon kell tehát lenni, hogy a helyes irányban fejlődjék. Ez a fejlesztés nem történhetik azáltal, hogy a felnőttek saját ízlésüket rákényszerítik, még kevésbbé úgy, hogy minden vágyat a szép után válogatásnak, hiúságnak, stb. bélyegeznek. A körülményekhez képest engedjük érvényesülni a gyermek helyes ízlését. Engedjünk némi szabadságot ruhája, játékai, stb. megválasztásában. Persze nem a piperéhez, nagyzoláshoz való szoktatást értjük itt, nem is mindenféle felesleges és haszontalan kiadások megtételét. Minden szülő megmaradhat azért ugyanazon keretekben, mégis sokkal több örömet szerez gyerekének. Ha példáúl sapkát veszünk neki és ő jobban szeretne kéket, mint pirosat, miért ne lehetne engedni óhajának, mikor egyik sem kerül több pénzbe, mint a másik. Akármit veszünk is neki, mindig kérdezzük meg a véleményét; evvel fejlesztjük ítélőképességét és ízlését. Kisebb dolgok bevásárlását bízzuk reá, hadd szokjék önállósághoz! Sokan elvből nem engedik a gyerek ízlését érvényesülni,