Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Komárom, 1912

12 kai, többször megvizsgálja őket, ellenőrzi az előadások alatt, az üdülési időben viselkedésüket, jó tanácsokat ád nekik és bármelyiknek díjtalanul rendelkezésére áll, ha valami baja van. Azt hiszem, könnyű belátni, hogy micsoda nagy áldás ez a gyermekekre, különösen a szegényebbekre, akiket szüleik nem tarthatnak állandó orvosi felügyelet alatt. * A szellemi nevelés legnagyobb része az iskolát illeti, a családra rendes körülmények között csak nagyon kevés jut. Mindjárt hozzá is teszem, hogy sokkal jobb volna, ha a család nagyobb mértékben vehetné ki részét ebben is, de ez csak nagyon ritka esetben lehetséges. Magas szellemi műveltség, nagy pedagógiai tudás, sok szabadidő volna szükséges, hogy a szülő gyermekének szellemi vezetésében nagy szerepet játszhasson. Az iskolát nagyon gyakran vádolják avval, hogy sablonosán nevel, a gyermek egyéniségét nem veszi figyelembe, régi hagyományokhoz ragaszkodik, Talán mindegyik vádban van valami igaz, azonban figyelembe kell venni, hogy az iskolától, a tömegneveléstől egyéniség szerinti nevelést kívánni csak nagyon szűk határok között lehet. Az egyéni nevelést a családnak kell végeznie. És mégis azt tapasztalhatjuk — ha alaposabb vizsgálat alá vesszük a dolgot — hogy a családi nevelésre sokkal inkább illenek a fentebbi vádak, mint az iskolára. Roppant sok sablont, nagyon sok — minden kritika nélkül átvett — szokást találhatunk a családi nevelésben. Ennek okát már megadtuk: nem csak kiváló tudósoknak és pedagógusoknak vannak gyermekeik és a szülők jó részének gyermeknevelésen kívül még egyéb foglalkozásuk is van. Tehát nem vádként említettük a családi nevelésben mutatkozó hiányokat. Nem lesz azonban felesleges egyre-másra felhívni a szülők figyelmét. A gyermektanulmányozás igen sok bajt fedezett fel ezen a téren és soknak meg is találta az orvosságát. Fordítsuk ezeket az eredményeket mi is hasznunkra! A szülőknek az iskola megválasztásában már figyelembe