Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Komárom, 1909

Sâ kari tanár keserűen panaszolja föl, hogy a mérnöki pályára lépő ifjúságnak épen a klasszikus nyelvek ismeretének hiánya miatt nagyon fogyatékos a műveltsége. A mai műszaki problémák megoldására magasabb és tágabb látókör és tudományos módszer szükséges. S ezt első sorban a klasszikus nyelvek adják meg, mert tanulmányozásuk feszült figyelmet követel s az értelmet határozottságra kényszeríti. Utal arra is, hogy a legtöbb vitás műszaki kérdésnek épen a pongyolaság az oka, ami mind nem volna meg, ha klasszikus képzettséggel lépnének a mérnöki pályára. A sok közül még csak Gardnerre hivatkozom, aki szerint klasszikus tanulmányok nélkül lehet valaki gépész, teknikus, de mérnök nem, mert annak művésznek és tudósnak is kell lennie, ha becsülettel meg akarja állani helyét. íme, a gyakorlatias amerikaiak hamarosan megérezték a klasszikus nyelvek elhanyagolásának hátrányait s most sietnek tévedésöket helyrehozni. Ezekkel szemben tehát hiábavaló minden hivatkozás arra az egy-két természettudósra, akik a klasszikus nyelvek áldása nélkül is megbecsülhetetlen szolgálatot tettek az emberiségnek. Kiválasztottak ők, kiket saját szellemök ereje emelt arra a magaslatra, amelyre az átlagembert Schoppenhauer szerint csak a klasszikus irodalom emelheti fel. Az iskola pedig átlag-emberekkel dolgozik s azért örökre igaz marad a természettudományokért különben egész lelkével lelkesedő Goethe mondása, hogy a görög és latin irodalom tanulmányozása mindenkor kiapadhatatlan forrása marad a magasabb képzettségnek. IV. Értekezésem utolsó pontjához jutottam. A legsúlyosabb vádhoz, mely széltében hangzik el középiskolánk 3