Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Komárom, 1909

3

Í hogy tanulói nyolc évi gyakorlattal sem tudják annyira elsajátítani a latin nyelvet, hogy azon beszélni is tudnának. Erre az ellenvetésre igen röviden felelünk. A latinnyelvi oktatásnak ma már egyáltalán nem az a célja, hogy a tanuló megtanuljon latinál beszélni, amint hogy nem is tartozik a műveltséghez, hogy valaki minél több nyelvet úgy-ahogy értsen. Igaz ugyan, hogy szellemi horizontunkat alig szélesíti annyira valami, mint épen a nyelvek ismerete, de ez még maga nem műveltség, mert akkor Kelsey amerikai egyetemi tanár szerint a világszállók főpincérei volnának a legműveltebb emberek. Még csak azoknak van mondani valóm, akik a gyakorlatiasság elvéből a világért sem akarnak engedni. Ezekkel szemben a praktikum hazájára, Amerikára hivatkozom, ahol egyre nagyobb tért hódít a klasszikus nyelvek tanítása. És ami a legmeglepőbb, nemcsak teologusok és jogászok, hanem az orvosi és mérnöki kar egyetemi tanárai is erősen sürgetik a latin és görög nyelvnek minél nagyobb felkarolását. Vaughan orvostanár szerint a helyes gondolkodás gyakorlására nincs jobb eszköz a görög és latin nyelvnél. A megszokás, hogy minden aprólékosságra figyeljünk, hogy a jelentésbeli árnyalatokat észrevegyük, nemcsak az orvosi laboratóriumban, de az orvosnak hivatása gyakorlása közben a betegágynál is megbecsülhetetlen szolgálatokat tesz. Harvey pedig, a vérkeringés fölfedezője, nyiltan bevallja, hogy a pathologia terén elért sikereit a klasszikusok tanulmányának köszöni. Még meglepőbb az amerikai mérnöki kar egyetemes állásfoglalása a latin és görög nyelv mellett. Nálunk már félszázada reáliskolákat szerveztek a gimnáziumok mellett, főkép azért, hogy akik műs/aki pályára készülnek, ne legyenek kénytelenek a klasszikusokkal is bíbelődni, akikre semmi szükségük sem lesz. E? az amerikaiak ? ! Sadler tengerész-mérnök és mérnök-