Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Komárom, 1907

24 zetünk ezen korbeli fejlődéséről. A III. osztály magyar olvasmányai előkészítik a IV. osztálybeli történelmi tanulást. A VI. és VII. osztályban a középkori és újkori történet fonalán látja a tanuló, miként illeszkedik bele nemzeti életünk az egyetemes történeti fejlődés keretébe, mig végre a VIII. osztályban még egyszer áttekinti s behatóbban megismeri a magyar nemzet történetét, különös figyelemmel az állami élet fejlődésére és a közjogi ismeretek megerősítésére. Az érettségit tett ifjú a történelem tanulása által akkor érte el célját, ha — miként az Utasítások szükségesnek tartják — „nemcsak megismerte azt a kapcsolatot, amely nemzetéhez fűzi és általa az emberiséghez fölemeli, hanem a maga életét a nemzeti élet részének érzi, melytől elválhatlan, melynek múltjához kegyelet, törekvéseihez hű odaadás és jövőjéhez rendületlen hit köti." A gimnáziumi tantárgyak második csoportját a reálszakok alkotják. Az általános emberi műveltség nemcsak az emberiség lelki fejlődésének, hanem a természetnek tanulmányozását is magában foglalja. Lábunk alatt a föld, felettünk s körülöttünk felhő, villám, levegő, szélvész, tűz, fagy, víz, jég, eső, tenger, a szentírás szerint is mind arravalók, hogy uralkodjunk rajtuk. Szorgalmas tanulmányozással a nagy természet házunk és otthonunk lesz, melyet céljaink szerint berendezhetünk, különben pedig mi, a természet koronája, a természet erőinek valóságos rabjai lennénk. A reálszakok gyakorlati anyaga nélkül a gimnázium elszakadna az élettől. A reálszakok közt első helyen említendő a földrajz, amely átmenetül szolgál a történelmi stúdiumokról a természeti tanulmányokra. A földrajz tanításának célja, hogy megismertesse a tanulót általában a földrészek és országok, de különösen hssánk vizszintes és függőleges tagozódásával, vízrajzi, klimatikus, népességi, helyrajzi és politikai viszonyaival.