Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Komárom, 1907

• 15 Valakinek nincsenek is meg anyagi eszközei, hogy utazásokat téve, közvetlen szemlélet s tapasztalás útján művelődjék, a könyvnyomtatás technikájának bámulatos fejlődése folytán módjában van idegen nyelvű könyvek utján más nemzetek szellemi és anyagi javaival megismerkedni. Amint az egyes ember nem zárkózhatik el saját kára nélkül a polgártársaival Való érintkezéstől, úgy a nemzetek sem zárkózhatnak el egymástól anélkül, hogy szellemi és anyagi tekintetben ennek nagy kárát ne vallanák. Más nemzetek irodalmi műveltségének s gazdasági előhaladásának ismerete s szemlélete érzelmeinket nemesíti, látókörünket szélesíti, új eszméket kelt, erőink kifejtésére sarkal, nemes versenyre szólít. Mindezen okoknál fogva szükséges, hogy az általános műveltségű ember saját anyanyelvén kivül valamely más modern kulturnépnek a nyelvét is ismerje. Nálunk a német nyelv kötelező tantárgya a középiskolának. Német nyelv. A német nyelv nem valami népszerű tantárgya a középiskolának. Századok keserűsége mély nyomot hagyott a magyar szívében. A magyar nemzet századokon át szabadságáért, léteért folytatott élet-halálra küzdelmet az osztrákkal s „elhunytanak legjobbjaink a hosszú harc alatt" ; így a multunkban sok bajunk, bánatunk és keservünk forrása, de a jelenben is még sok tekintetben vágyainknak, reményeinknek kerékkötője az osztrák. Az osztrák és német pedig a történetben, különösen nálunk, szinte egy fogalomba olvadt, úgy, hogy a magyarnak minden, ami német, fölötte gyanús. Ezt az ellenszenvet minden iránt, ami német, magával hozza ifjuságunk a középiskolába is. De én úgy gondolom, hogy a gimnázista ifjú magasabb álláspontra is tud már helyezkedni, amelyről észreveszi, hogy 1. ez a két fogalom : osztrák és német, nem fedi egymást teljesen, 2. legnagyobb ellenségünknek nyelvét is megtanulhatjuk, anélkül, hogy hazafiságunkban legkisebb