Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Komárom, 1907

lé kárt szenvednénk. A legnagyobb hazafiak kitűnően beszéltek németül s Kossuth Lajos nem magyar nyelven beszélt, midőn 1848. márc. 16-án a bécsi nők virágokkal halmozták el s a bécsi férfiak vállaikra emelték. Különben a gyakorlati szempont is, melyet a középiskola tantárgyaiban annyira hangsúlyoznak, a német nyelvet nagyon ajánlja. Földrajzi fekvésünknél fogva messze mehetünk nyugat felé s németekkel találkozunk; ehhez járul a kapcsolat, mellyel Ausztriával összeköttetésben állunk; hazánkban is sokfelé németek laknak s nyelvüknek ismerete nemcsak az egyesnek használ, hanem a nemzeti egységnek is ; ezért sürgette a jelen országgyűlésen is több 48-as képviselő, hogy ifjaink tanulják meg a nemzetiségek nyelvét is, jobban tudunk akkor rájuk hatni s ellenük védekezni. Saját irodalmunknak megértése szempontjából is szükséges a német nyelv ismerete, mert a múltban az összes nyugati irodalmak közül a német gyakorolta a legnagyobb hatást irodalmunkra ; a német nyelv tudásával ezenkívül egy gazdag tudományos -és költői irodalom tárul elénk. Különben ha valakinek kedve és tehetsége van még más modern nyelv elsajátításához, a középiskolák rendesen módot nyújtanak erre is, amennyiben a francia vagy angol nyelvet nem kötelező tárgyként adják elő. Minthogy a német nyelv gyakorlati fontosságánál fogva foglal helyet a gimnázium tantárgyai közt, azért arra törekszünk, hogy tanulóink idővel helyesen, tudatosan beszéljenek s írásban is ki tudják magukat fejezni. A német nyelvtan a törekvő tanulónak nem okoz nehézséget. A III. osztályban kezdi ugyanis a német nyelv tanulását, miután az I. és II. osztályban a magyar nyelv tanulásában a beszédrészekkel, az egyszerű mondattal s részeivel s az összetett mondattal is megismerkedett ; így a grammatikai kategóriák tudatos alkalmazása nem okoz nehézséget. Sok német nyelvi jelenségre, pl. az