Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Komárom, 1907

12 a nyelvtani és irodalmi oktatásnak, azt mintegy kiegészíti, ezt pedig előkészíti, amidőn felhívja a tanuló figyelmét az előadás anyagára s képessé teszi az előadás értékelésére és élvezésére. A szép, a jó után természeténél fogva törekszik az ember, épen azért joggal várhatja az iskola növendékeitől, hogy szívvel-lélekkel iparkodnak megismerni azokat a törvényeket, szabályokat és eszközöket, melyeknek alkalmazásával sikerül gondolat- és érzelemvilágukat nemcsak helyesen, hanem szépen is kifejezni. A következő négy osztályban a magyar tanítás irodalmi. Az V. és VI. osztályban megismerkednek a tanulók az irodalmi műfajokkal, szerkesztésük törvényeivel, osztályozásukkal s műfaji sajátságukkal. Az irodalmi oktatás elején a prózai műfajok elméletét ismerik meg a tanulók. Részletesen látják az írásművet alkotó munkásság egyes fázisait : hogyan gyű jti össze az író az anyagot, az összegyűjtött anyagot mint rendezi el, mi módon történik a tulajdonképeni alkotás, a kidolgozás. Az olvasmányokkal és az elméleti oktatás értékesítésével lehetővé válik, hogy a tanuló is le tudjon írni egyes tárgyakat, jelenségeket, el tudjon beszélni egyes történeteket, értekezzék egyes tudományos kérdésekről s tudjon alkalomadtán az akaratra hatni a szónoki beszéd különböző formáival. Az iskola az élet számára nevel. Amily jól eső és fölemelő, ha a kötelességünk teljesítése közben felmerülő nehézségeket legyőzzük és jól megálljuk helyünket, ép oly nyomasztó, ha járatlanságunk vagy épen tudatlanságunk szinte legyőzhetetlen akadályokat gördít feladatunk sikeres megoldása elé. Azért a tanulónak már ezen a fokon törekednie kell a képesség megszerzésére, hogy valamely dolgot le tudjon írni, hogy valamely tudományos kérdésre vonatkozó gondolatait írásba tudja foglalni, hogy tudjon eredményt elérni, eszmeinek érvényesülést szerezni a szó hatalmával, ha majd életpályája, hivatása ily kötelességet ró reá.