Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Komárom, 1907

11 tosság s nyelvtani helyesség jellemzi. Fáradságos munkát kíván ugyan a helyes beszéd elsajátítása, de aki oly magasztos célt tűzött ki magának, mint a gimnázista, az nem riad vissza a nehézségektől sem, szívvel-lélekkel folyton előrehalad s meg nem nyugszik, míg anyanyelvén gondolatait könnyedén és helyesen nem tudja kifejezni. A IV. osztályban a nyelvhasználat törvényeit ismeri meg a tanuló. Az irodalmi termékeknél nemcsak a tartalom van hatással lelkünkre, hanem az előadás szépsége, a nyelvezet is. Az állandó és maradandó értékkel biró művek előadása, nyelvezete eltér a köznapi beszédtől ; jellemző tulajdonsága a helyesség mellett a szépség is. E fokon megtanulja a tanuló, hogy nem elég gondolatait nyelvtani szempontból helyesen kifejezni, hanem szükséges, hogy megválogassa a szavakat, kifejezéseket, hogy különös gondot fordítson mondatai megszerkesztésére s használja mindazon eszközöket, melyek az előadásnak világosságot és elevenséget kölcsönöznek. A tanítás anyaga egyrészt elméleti, másrészt gyakorlati. A stilisztika összefoglaltan adja a nyelvhasználat törvényeit s feltárja azokat a tényezőket, melyeknek a stílus szépségét köszöni. Ezeknek megismerésével jobban tudja értékelni a tanuló az írók műveit, amennyiben felismeri a külső formában nyilatkozó szépségeket s eredetiségeket. Ugyanezt célozza a különböző verselések, versformák ismertetése. A gyakorlati anyagot a stilisztikával kapcsolatos olvasókönyv szolgáltatja, mely válogatott mintákat nyújt az elméleti anyag egyes részleteihez s azt akarja elérni, hogy szép és jó példákkal buzdítsa, lelkesítse a tanulót hasonló magyaros, világos, eleven előadásra. Ugyan ez a céljuk az írásbeli dolgozatoknak, melyekben .alkalma nyílik a tanulónak az olvasmányok s elmélet segítségével finomult ízlésének kifejezést adni. A IV. osztályos magyar nyelvi oktatás tehát közötte áll