Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Komárom, 1907

9 ismeretesen s alaposan kell azt végeznie ; nem elég a föliiletes átolvasás, hanem gondolkodva, figyelve, a tartalomba mélyen behatolva kell végezni az olvasmányt. Az olvasmányoknak az iskolában való tárgyalása ráirányítja a tanuló figyelmét azon szempontokra, melyeknek lelkiismeretes figyelembevételével házi olvasmányainak is meglesz a kívánatos sikere és eredménye. Az olvasmányok tartalmuk szerint első sorban természetesen nemzeti szempontból vannak megválogatva. Ez olvasmányok alapján a gimnáziumi tanuló a kezdőfokon élvezetes módon megismerkedik a mesével, a nemzeti, római és görög mondakörrel, hazánk történetének fejlődésével, továbbá a magyar föld és népélet rajzával. Majd később a magyar klasszikusok műveibe hatol, melyek leghívebb kifejezői egy-egy kor gondolati és érzelmi világának s ezek útján legmélyebb bepillantást nyer a nemzet lelkébe. Az olvasmányokkal való foglalkozás legtöbbször i kedvére is van az ifjúságnak egyrészt á tartalmi érdekesség miatt, másrészt azért, hogy a képzelőtehetséget, mely főleg az ifjúkorban tevékeny, élénken foglalkoztatja. Az olvasmányokon épül föl az elmélet. Az elmélet már kevésbbé élvezetes szokott lenni az ifjúságnak. Elvontabb, a képzelőtehetségnek szigorú korlátokat szab, az értelemtől komoly munkát, következetes gondolkodást kíván. Azért nem egy gyönge akaratú ifjú mindenáron szeretné megkerülni, ódzkodik tőle. Épen azért súlyt helyezek arra, hogy e helyen kissé részletesebben ismertessem az elméleti ismeretek elsajátításának módját és szükségességét. A magyar nyelv tanításának célja nem az, hogy a mindennapi életben érintkezhessünk, hanem, hogy nyelvünk használatában tudatosság és finom izlés jusson kifejezésre. Hogy valaki tökéletesen tudjon beszélni valamely nyelven, föltétlenül szükséges, hogy öntudatosan tudja használni a nyelvet gondolatai és érzelmei kifeje-