Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Komárom, 1906

30 dálkozzunk azon, hogy egyik-másik tanuló többet fogyaszt, mint a felnőtt; a felnőtteknek csak testük fönntartása szempontjából van szükségök táplálékra, az ifjúnak pedig a test fönntartására és fejlesztésére. A fejlődő ifjúnak ennélfogva bőséges és tápláló ételekre van szüksége. E tekintetben tehát ne is vonjunk meg a tanulóktól semmit s a büntetések közül az éheztetést lehetőleg kerüljük; az éheztetett gyermek annál mohóbban eszik s ezáltal nem egyszer árt az egészségének. A táplálkozás tehát legyen bőséges, de emellett egyszerű; édességek, nyalánkságok, melyek nem egyszer gyomorrontásnak okai, teljesen fölöslegesek a gyermekeknek ; izgatószerek pedig, mint túlságosan fűszeres ételek, tea, szeszes italok és dohány bármely kis mértékben is határozottan károsak az ifjak testi és lelki egészségére, azért föltétlenül megvonandók tőlük. A test és lélek egészségének egyik leghatásosabb előmozdítója a játék. A játék a gyermekre nézve a legélénkebb és legédesebb örömök forrása. Ifjúságunkra való szíves és boldog visszaemlékezéseink alapja gyermekkori játékaink. A játék a gyermek természetéhez tartozik, azért is nyilvánul meg a játékban legközvetetlenebbül a gyermek természete hibáival csak úgy, mint szeretetreméltó vonásaival. A szellemi munka kifárasztja a tanulók testét, lelkét egyaránt, úgyhogy pihenésre van szükségük úgy szellemi frisseségük, mint testi egészségük miatt, de a pihenés nem lehet semmittevés, tétlenség, hanem más irányú tevékenység. Ha a gyermek a pihenésre és üdülésre szánt időt nem tölti el játékkal, akkor az az idő csak a testi és szellemi restség kifejlesztésére ad alkalmat, mert testileg nem mozog, szellemileg nem foglalkozik, tétlen, renyhe; csakhamar kezd unatkozni, az unalom pedig öl és mftiden rossznak szülőanyja. Tehát minden áron törekedjünk arra, hogy tanulóink a fölüdülésre szánt szabad időt játékkal töltsék el, még pedig a szabadban.