Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Komárom, 1906

28 sem hat, sem négy, még kevésbbé két hónap alatt elvégezni. Az a tanuló ellenben, ki megkezdi a munkát az év elején, napról-napra lelkiismeretesen elkészül, nem erőlteti magát meg. Minél állanbóbb a szorgalma, annál összefüggőbbek, biztosabbak ismeretei, annál könnyebben végez az egyes leckékkel ; szórakozásra is untig elég ideje marad ; az intők idején nem retteg napokon át, az ismétlések és vizsgálatok sem okoznak túlterhelést, mert az anyagot már évközben, lassan, de annál alaposabban elsajátította. Az állandó lelki nyugalom testi fejlődésére is a legjobb hatássál van. Sok deák van, ki nem érzi a legcsekélyebb lelkiismereti furdalást sem, ha heteken, sőt hónapokon át elhanyagolja állapotbeli kötelességeit. Érzékennyé kell tehát a gyermek lelkiismeretét tenni állapotbeli kötelességeivel szemben. Bizony úgy van, hogy akárhány családban csak akkor appellálnak a gyermek lelkiismeretére, mikor az egyéni becsületet a társadalom előtt is lerontó szégyenletes bűnről van szó, melynek következtében valaki másoknak nyilt megvetésében részesül, pl. lopás, nyilvánvaló hazudozás; azt is észre lehet venni, hogy akárhány gyermeknek erkölcsileg egészen közömbös, tisztán etikett kérdésekben sokkal érzékenyebb a lelkiismerete, mint állapotbeli kötelességeivel szemben. Már pedig míg a gyermek lelkiismeretében nem érzi magát 'arra kötelezve, hogy tanuljon, addig szorgalma, állhatatossága csak igen bizonytalan alapon nyugszik. A lelkiismeret kötelességeink tudata, tehát lelkiismereti dolog, hogy kiki állásával járó munkáját erejéhez képest jól és pontosan végezze. A deákba tehát bele kell nevelni, hogy állásával járó kötelességének, a tanulásnak elhanyagolása bűn és szégyen Isten és ember előtt. Ha sikerült ezt a lelkiismereti érzést a deákba beoltani, akkor a szülőnek is, a tanárnak is sokkal könnyebb dolga van a nevelésben s biztosabb az eredménye. Mert az állapotbeli köteles-