Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Komárom, 1906

26 a legnehezebbnek mondott tantárgyat, a latint, úgyszól­ván az iskolában tanulta meg, otthon legföllebb az isme­retlen szavakat tanulta s rövidesen átismételte az isko­lában hallottakat. Viszont aki az iskolában figyelmetlen, annak otthon legalább is kétszer annyi ideig kell tanulni, hogy leckéjét valahogyan tudja ; de a legtöbbször akkor sincs nagy köszönet benne. Bármennyire tanulja is ott­hon, nem érti jól meg, nem tudja, minő összefüggésben van a tanultakkal, nem tudja a bemagolt szabályokat alkalmazni. Ugyancsak összpontosított figyelem szüksé­ges oz otthoni tanulásnál. Akinek az esze nincs a tanu­lásnál, az hiába ül a könyv mellett órákon át, hiába jár a szája, nem végez semmit alaposan. Oktassuk ki deák­jainkat, hogy saját önérdekük is megkívánja az intenzív figyelmet. Figyelemmel hallgatott előadás után, figyelmes tanulás mellett rövidebb idő alatt végezik el az anyagot, úgyhogy több idejük marad üdülésre, kellemes szóra­kozásra, más hasznos s kedvük szerinti foglalkozásokra ; tudásuk is biztosabb, alaposabb, úgyhogy jobb ered­ményre is számíthatnak. Minthogy a folytonos feszült figyelem fárasztó szellemi munka, azért legyen rá gon­dunk, hogy a tanuló meg ne erőltesse magát. Sohase engedjük meg tehát, hogy a tanuló összes leckéit egy­folytában tanulja meg; mert ha igazán figyelmesen tanul, akkor nagyon kimerül; legtöbbször azonban csak az első leckét tanulja figyelemmel, aztán lassankint szóra­kozott kezd lenni s a többin figyelem nélkül csakúgy könnyedén siklik át, nem mélyed bele, tudása épen azért csak fölületes lesz. Mint már említettem, okosan megállapított napirenddel kell gondoskodni róla, hogy kellő szünetek váltsák föl a tanulást, nehogy a gyermek figyelőképességét megerőltessük. "A tanulmányokban való sikeres előhaladásnak másik elengedhetetlen föltétele a tanulásban való állhatatosság.

Next

/
Thumbnails
Contents