Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Komárom, 1905

dz ö^aäemia. Mivel mindenki követhette a helyesírásban a saját nézetét és felfogását s mivel nem volt tekintély, mely irányt szabott volna, azért vált szükségessé, hogy az ez időben létesült Tudós Társaság, az Akadémia utat mutasson a zavarok közt. A számos felszínen levő nyelvi kérdés közül az elsők között volt a helyesírásé, melyet az 1832-ben megjelent ,.A Magyar Helyesírás és Szóragasztás

1

1 című füzetkével Révai javára döntött el az Akadémia. De az Akadémia ezzel nem akar „egyszer mindenkorra parancsoló lenni;" még tagjainak is szabadságot enged továbbra is, mert vezető eszméje, hogy „győzzön, a'mi jobb ! ez a' társaság szava ; okokkal kíván ő vezetője lenni a kivilágulás szerint alakuló köz megegyezésnek; fennhéjázó s önkényű vezér nem." (Az Előszóból). Ugyanezt hangoztatja az Akadémia az 1846ban megjelent „A Magyar Nyelv Rendszere" c. munkában, melyben a Betűtant Czuczor Gergely dolgozta ki. Két főelvet állít fel a helyesírás szabályozására: 1. „A gyökszókat a szerint kell írni, mint azok gondosabb íróink's a' jobb szókönyvekben írva találtatnak. 2. A származékokat és összetett szókat úgy kell írni, hogy mind a gyök és tőszónak, mind a ragnak betűi épségben tartassanak" (20. 1. 9. §). Az Akadémia ekkor még nem merte kimorTtlani főelvként a kiejtést, hanem kerülő úton a jobb írók szokását ajánlja, ami végre nem is lehet más, mint