Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Komárom, 1904

13 A cél elérésére csak az eredeti darabokat tartja alkalmasnak, mert csak a nemzeti verhet mély gyökeret, csak ez fejlődhetik ki teljes díszében a hazai földön. A puszta majmolás gyümölcstelen. Még amit másoktól kölcsönzünk, azt is először önvérünkké kell tenni, rá kell ütni természetünk bélyegét.

1) A mondottakból látható, hogy miért helyezett oly nagy súlyt eredeti drámák írására, bár emellett maga is több idegen nyelvű darabot fordított magyarra.

2) Miként mestere, úgy ő is először a költői nyelvre törekedett, később, különösen Hugó Viktor drámáinak hatása alatt a szini hatásra. Azonban ő is azok közé a drámaírók közé tartozott, akik nem ismerték a színpadi hatás eszközeit, kikben nem volt meg a szükséges technikai ügyesség. így azután, bár tagadhatatlanúl szép részleteket találunk drámáiban, vagy egyáltalán nem kerültek színpadra, vagy nem voltak ott tartós életűek. De lássuk őket egyenkint. Első drámai műve az Atok, melyet az Akadémia 1835-ben adott ki Guzmics I. és Horváth Cyrill ajánlatára. „Még a német Müllner iskolájából került s annak jelszavait viselte", mondja szerzője.

3) Két részből áll. Az előjáték a Bosszú címet viseli, utána néhány századdal utóbb történik a Válság, mely három szakaszból áll. Vidényi véres boszút esküszik Szenderi Kálmán ellen, mivel megtagadta tőle leánya kezét. Egy zivataros éjjel felgyújtatja szolgájával Szendervárt, midőn épen Lenke lakodalmát ülik. Mindnyájan bennégtek, csak Balázs szolga menekült meg a család egy csecsemő sarjadékával. A lángok közt megjelenő Szenderi átkot mond a Vidényiekre, hogy évenkínt egy bizonyos ideig ') u. o. 2) Scheridan : Rágalom iskolája. Külf. játékszín, XVI. 1839. Kénytelen király. Nagy I. Szinműtára, Ií. k. 1841. Seribe: A rágalom. U. c. VI. k. 1843. Voltaire szünnapjai. :

i) Naplótöredékei.