Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Komárom, 1904

12 mértékben szolgálja hát ama célt, mely e kor írói előtt lebegett : a nemzetnek a közönyösségből való felébresztését. Ehhez járult, hogy az Akadémia évenkínt fölváltva jutalmazott szomorú és vígjátékot, saját költségén fordíttatta a külföld jelesebb darabjait, a színház pedig az eredeti darabokat a bevétel egy részével jutalmazta meg. Kisfaludy halála után Vörösmarty lett vezetővé a költészet mindhárom ágában. Midőn lírai és epikus munkáinak első gyűjteményét kiadta (1833.), teljesen a drámaírásra adta magát. Természetes, hogy hatása alatt azon ifjabb írók közül, kik köréje gyülekeztek, többen kísérletet tettek a drámaírásban. Legkiválóbb volt követői között Tóth Lőrinc. Költői munkásságának jó része a drámaírásra esik. Nem csodálhatjuk, ha olvassuk értekezéseiben, mily nagy fontosságot tulajdonít a játékszínnek. Nincs nemesebb mulatság, mert több művészet varázsereje egyesűit hatással ragadja meg lelkünket (költészet, mimika, ének, zene, építés, festés.) Mindenkit érdekel bármily korú, nemű vagy állapotú legyen.

1) A játékszínnek hathatós befolyása van a nemzeti nyelvre, de különösen a nemzeti életre az által, hogy elevenen ábrázolt mutatványaival az erkölcsöket nemesíti, a lelkeket ébreszti. nemzeti élet a nemzet gondolatainak, érzéseinek s a belőlük származó cselekvéseknek összesége, a színjátékok pedig a gondolatok ébresztésére, érzelmek felindítására s ennélfogva akaratunkra s cselekedeteinkre nagy hatással vannak : tehát a játékszín a nemzeti élet előmozdítója. Nálunk, magyaroknál, a játékszín nem pusztán a gyönyörködés temploma, hanem a nemzeti nyelv terjesztése és művelése által a nemzet fönnmaradásának egyik palladiuma, mert a nyelv a nemzeti életnek elengedhetetlen föltétele.

2) ') Töredékek a játékszínről és színészetről. Társalkodó, 1834. I. s) Egy lélektani tekintet a játékszínre. Athenaeum, 1837. 38—39.