Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Komárom, 1902

Ernyeinek azután sikerült megkötni az egyességet, hogy az országgyűlés tartama alatt hetenkint kétszer, szerdán és pénteken, játszhatnak a tiszta jövedelem negyedrészének átengedése fejében. Ez utóbbi föltétel különösen súlyos volt, de azért szinészeink május 8-án megtartották az első előadást, mely 1796. márc. 8-dika óta az első magyar előadás volt Pesten. A színészet ügyének előmozdítására nagy hatással volt az 1807. ápr. 8-án megnyílt országgyűlés, a melyre azzal a szándékkal jelentek meg a követek, hogy a küzdelmet újra megindítják a tizenöt év óta pihenő reformok megvalósítására. A megyéktől utasítást kaptak a nemzeti nyelv és színjátszás pártolására is. Az a gondolat tehát, hogy a nemzeti játékszín a nyelv kiművelésének egyik leghatásosabb eszköze, már kezdte meghódítani a közönség szivét. Most már csak arra volt szükség, hogy legyen valaki, a ki e gondolatot folyton ébren tartsa. Ez pedig Kultsár volt újságjával, a Hazai és Külföldi Tudósításokkal. Ö mindig nagy figyelemmel kisérte a szinügyet, minden alkalmat megragadott a színtársulat páltolására és buzdítására. Tagja volt annak a bizottságnak, mely a társulat fölött a felügyeletet gyakorolta Pest vármegye megbízásából. Az országgyűlés eloszlása után a pesti magyar szinészet újra szomorú viszonyok közé jutott. Bár némi engedményt sikerült kieszközölni számukra, mihelyt látta a német színház igazgatója, hogy a magyar társulat emelkedik, azonnal kevesbítette a játszásra engedélyezett napok számát, különösen gyakran elvonta a vasár- és ünnepnapokat, amelyek legjövedelmezőbbek voltak. A tengődő társulatot, melynek ruhatára és magánöltözetei egymásután kerültek zálogba, csak az mentette meg a szétzülléstől, hogy Vida Lászlóban akadt egy lelkes pártfogója, akire Wesselényi minden igazgatói jogát átruházta. Miután a társulat engedélyt kapott, hogy a német