Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Komárom, 1901

A- w Nagy oka volt tehát Rómának állandóan fegyverben lennie. Pedig már Cicero mondotta: inter arma silent leges. Mennyivel inkább megállja helyét e mondás a tudományos foglalkozásokra nézve! A folytonos haiczok, háborúskodások megedzhették, képessé tehették a rómaiakat arra, hogy a világot hatalmuk alá kényszerítsék, de másrészt elvonta őket a szelídebb foglalkozástól s lelkiles: O ö elvadította. Az örökös fegyvercsattogás nem éltető eleme a csendet kivánó és elvonultan munkálkodó művelődésnek és tudománynak. Ily körülmények között valóságos t :rmékenyítő esőként hathatott szilaj lelkükre a művelt görögökkel való érintkezés. Vágyat keltett ez szivükben a szelidebb, a nemesebb foglalkozás után ; fokozta e vágyat az, hogy akadt közöttük nem egy józan gondolkodású férfiú, a ki átlátta a tudományok és művészetek ápolásának fontosságát az állam jólétére. És mikor világuralmuknak ellenálló, legnagyobb ellenségüket, Kárthágót is sikerült eltörölniük a földszínéről és Görögországot meghódítaniok, mi sem állta útját, hogy ezen elnyomhatatlanul fellobogó vágyuknak eleget tegyenek. Hiszen a legyőzött görög föld ellenkezés nélkül nyújtotta át a hódító Rómának százados művelődése gazdag termékeit; másrészt a szabadságvesztett görögök közül számos tudós férfiú költözött Rómába, magával hozva kiművelt szelleme kincses házát. Nagy és sokoldalú volt a görög hatás a rómaiak kiművelésére. A tudománynak, a művészetnek alig van ága, mely ne görög forrásból vette volna eredetét. De van a költői művek között egy faj, melynek megteremtését, fejlesztését egészen magukénak vallják a rómaiak; és ez a szatíra. Neves római irók kardoskodnak a szatíra római eredete mellett. A már említett Livius szerint a szatira csirája ama mulattató játékokban keresendő, melyeket az Etruriából hívott bohóczok adtak elő sipok kisérete mel-