Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Komárom, 1898

24 rüt pillantunk meg a kristálytiszta vizén keresztül a fenéken, még pedig a szivárvány gyönyörű szineiben pompázó kis gyürüt, mely nő, nő, nagyobbra nő és aztán mind halványabban váltakoznak a szines és árnyék-gyürük, elmosódnak, elhalnak. Kavicsszem elég van az úton, a kedves jelenséget tetszésünk szerint megismételhetjük. Mi ez egyszerűségében szép, mondhatnám idilli jelenet magyarázata? Az, hogy a víz tetején lévő hullámhegyek ép úgy felbontják a Nap fehér fényét szivárványszineire, mint a hogy a háromoldalú üveghasáb, a viz húllámvölgyei pedig épen úgy szétszórják a Nap fényét, mint a homorú, vagyis szóró lencsék : így hát hullámhegynek szines gyürü, hullámvölgynek árnyékgyürü felel meg e fenéken. íme egy mesterségesen előállított szinszóródási kísérlet. A szinszóródás tüneményei között legimpozánsabb a szivárvány. Kisebb nagyobb terjedelmű körív ez, mely a már felsorolt színeket tartalmazza sorrendben, még pedig kivül a vöröset, belül az ibolyát. A szivárványnál fellépő szinszóródást azesőcsöppek okozzák. Az esőcsöpp közepe felé induló fehér fény irányát megtartva áthalad egyszerűen rajta, az ilyen fénysugár tehát nem járul hozzá a szivárvány megalkotásához. Ellenben az esőcsöpp felső része felé induló fehér fény az esőcsöppben megtörik és fényszóródást szenved, vagyis felbomlik szineire. E színekre való felbomlásnak az oka abban van, hogy a különböző színű sugarak különböző mértékben törnek meg, még pedig a nagyrezgésszámú sugarak erősebben, a kisebb rezgésszámúaké kevésbbé ; így hát legerősebben térnek el eredeti irányuktól az ibolyaszínű és legkevésbbé a vörös sugarak. Mint említve volt az esőcsöpp felső része felé induló fehér fény megtörik és felbomlik és minthogy az úgynevezett határszögnél jßagyobb szög alatt folytatja útját benn a cseppben ennek fölszine felé, azért nem tud kijönni belőle, hanem teljes visszaverődést szenvedve a csöppnek a Nap felé