Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Komárom, 1898

25 fordított oldalán jön ki szines fénynyaláb alakjában. Ha az esőcsöpp alsó része felé induló fehér fény is eljuthat kétszeres teljes visszaverődést szenvedve a szemlélőhöz, akkor ez nem egy, hanem két szivárványt lát. A külső szivárvány szinelrendezése épen megfordítottja a belsőének t. i. kívül van az ibolya, belül pedig a vörös. Minthogy a Napról induló összetett fehér fény is a megtört sugarak közötti szög állandó, azért az egyszinű sugarak kúpfeliileten vannak, melynek tengelye a Napon és az észlelő szemén keresztül menő egyenes ; ezért látszik továbbá maga a szivárvány is ívalakban elterültnek. Az érkező és megtört sugarak közötti szög állandósága továbbá az oka annak is, hogy főszivárvány csak akkor látható, ha a Nap állása nem magasabb 42'5°-nál ; a mellékszivárvány is eltűnik, ha a Nap 53°-nyira emelkedett. A mint a Nap lefelé sülyed, emelkedik a szivárvány. Leghatalmasabb ez, ha a Nap ép a horizonton, a látóhatáron időzik. Gyönyörű szép szivárvány volt látható Komáromban az idén pünkösd második ünnepén reggel negyedötkor, napfelkeltekor. A reggeli szivárványok ritkábbak, az estiek gyakoriabbak. Hogy a szivárvány egyes szinei egymástól élesen meg nem különböztethetők, ennek oka abban van, hogy nemcsak a Nap felső része és közepe, hanem alsó része is létrehoz egy-egy szivárványt, melyek együttvéve egy fényben ugyan gazdag, de kevésbbé-többé elmosódott szivárványt hoznak létre. Ha a Nap egyetlen világító pont, avagy egy keskeny vízszintes csík volna, akkor a szivárvány szinei élesen különválnának ugyan, de fényben oly szegény volna, hogy a nappali világosság miatt alig lehetne észre vennünk. A külső szivárvány gyengébb fényű, mint a belső. A hold szivárványai a nagyobb ritkaságok közé tartoznak. A Nap fénye visszaverődést és törést szenved azon hatoldalú oszlopokon és pyramisokon is, melyekben a magas helyzetű felhők jégkristályai jegeczednek. Ilyenkor