Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Komárom, 1898

I Í8 nagyobb és nagyobb lesz. Ezen aether gömb minden egyes sugara egy-egy fénysugár terjedési irányát jelöli meg, vagyis ezzel azt mondottuk, hogy ugyanazon közegben a fény egyenes vonalban terjed tova. — Látjuk, hogy a fény az aetherben óriási gömbhullámokban iramodik tova, kérdés még az, hogy ezen hatalmas nagyságú tömeg egyes részecskéi, az aethertömecsek maguk milyen mozgást végeznek. Mert nemde más látványt nyújt a hullámmozgás, mit egy tovamenő hajó idéz elő a vizén és ismét más az a mozgás, melyet egy a víz szinén és evvel együtt lebegő, ennek hullámain alásülyedő s felemelkedő fadarabka végez ? Pecsétviasz reszelékkel, melynek fajsúlya vizével körülbelül egy nagyságú s igy a vizben lebeg, meg is próbálhatjuk e hullámzó mozgás egyes részeinek a megfigyelését egy dézsában, melyben kis körhullámokat keltünk. Látni fogjuk, hogy a pecsétviaszrészek s igy maguk a viz részecskék is egy egyenes vonalban mozognak föl s le, tehát e kis részek időszakos, vagyis időnkint ismétlődő mozgást végeznek, ez időszakos mozgást rezgő mozgásnak nevezzük. Egy rezgő pont legszélső helyzetéből lassan kiindul, gyorsabban tovahalad, igen gyorsan halad át pályájának közepén, majd lassabban, majd még lassabban mozog s eléri másik szélső helyzetét, egy pillanatra megáll, azután ismét a vázolt módon jut el egyenes pályájának másik szélső pontjába. Ezen egyenes vonalú pálya hosszát a rezgés tágasságának, amlpitudójának nevezzük. Észrevesszük, hogy ezen kis rezgő mozgások iránya a viz felszínére merőleges. Még egy közbevetett kérdést s azután rátérünk az aethertömecsek rezgésének elemezésére. Tudniillik az a kérdés hogy az egyes vizrészecskék ilyetén mozgása s az egész tömegnek hullámzó mozgása miként egyeztethető össze ? Nagyon könnyen, mert hisz az egész tömegnek hullámzó mozgása az egyes részecskék rezgéséből áll elő. Míg az egyik vizrészecske elérte pályájának legmagasabb pontját,