Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Komárom, 1898

19 addig egyik szomszédja még csak ezután fog ily magasra emelkedni, az ellenkező oldali szomszédos részecske pedig már elérte legmagasabb pontját, igy hát indul lefelé. Egy, tán századik szomszéd pedig most van pályájának legalsó pontján, vagyis itt hullámvölgy van ; ez t. i. az a felület, melyet a különböző rezgési állapotban, úgynevezett frázisban levő vizrészecskék alkotnak. Természetes ekként, hogy a legelső sorban említett részecske most egy hullámhegy tetején van, de a következő pillanatban már alább sülyed. Egy hullámhegy és egy hullámvölgy egy teljes hullámot alkot. Két hullámhegynek egymástól való távolsága az úgynevezett hullámhossz. Ha még megemlítem, hogy azon időt, mely egy rezgés elvégzésére szükséges, rezgésidőnek, az 1 másodpercz alatt végzett rezgések számát pedig rezgésszámnak nevezzük, a rezgő mozgás elemeiről teljes képet adtam. Térjünk vissza most már ama kérdésünkre, hogy minő mozgást végeznek az egyes aethertömecsek. Az aethertömecsek is rezgő mozgást végeznek, még pedig ezen rezgések iránya mindenkor merőleges a fény terjedési irányára; ezt más szóval úgy mondjuk, hogy a fény keresztrezgés : rezgési és terjedési iránya egymásra merőlegesek, egymást keresztezik. Hogy a fényrezgések méreteiről, adatairól is helyes fogalmat alkothassunk magunknak, tegyünk egy kis összehasonlítást a hanghullámok és fényhullámok között. Legalább 30 rezgést kell a légrészecskéknek végezniök, hogy hallható hangot kapjunk. Ha egy jól megtermett kerti üveggolyó levegőjét ügyes belefujással rezgésbe hozzuk, nagyon mély hangot kapunk, oly mélyet, melynek rezgésszáma alig van negyvenen fölül, mert alig tudjuk megbecsülni a magasságát, vagyis fülünk már alig érzi meg, hogy pl. mi volna e hangnak magasabb oktávája. E hang egy rezgése aránylag sok időt (0-025 másodpercz) vesz igénybe és hanghullámai hatalmasan hosszúak, t. i. 8 méternél is hosszabbak. A párizsi han2*