Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Komárom, 1898

1? sózhatunk behatóbban, mert tárgyunktól elvezetne, hanem evonjuk a következtetést hypothetikus anyagunkra, az letherre vonatkozólag. Azonos jelenséggel van a fénynél s dolgunk, mert ez is hullámmozgás, tehát a mondotakból a fény közegére nézve az következik, hogy az Lethernek rugalmassága sűrűségéhez képest rendkívül íagy, vagyis az aether igen finom, igen rikta, de egyzersmind igen rugalmas közeg. És minthogy Fresnel zerint az optikailag sürübb közegekben sűrűbb az aether 5, következik — mint Foucault kísérletileg be is igazolta — logy a fény az optikailag sürübb közegben lassabban erjed. Például ha a Nap belesüt egy forrás vizébe, a vizén terjedő sugár lassabban halad, mint a levegőben tova •amló. Hogy a terjedési sebességek ezen különbözősége gyanazon dolog az úgynevezett fénytöréssel, az alábbiakan látni fogjuk. Lássuk azonban előbb kissé közelebbről, hogy mizen lefolyású a fény hullámzó mozgása ? Olyan közeget íltételezünk egyszerűség kedvéért, mely mindenütt egyDrma sűrűséget tüntet fel, vagyis homogén izotrop közéét, igy nevezi a tudomány. Ilyen közeg például a világírt betöltő aether, vagy pl. a víz, vagy némely gonddal lőállitott üvegdarab. Nem nehéz belátni most már, hogy fény, mely egy világító pontból indul ki, gömbalakú ullámokban terjed tova. Ugyanis minden irányban tova ;rjed a fény — ezt tapasztalatból is tudjuk — és mivel közeg midenütt egyformán sürü, minden irányban egyirma sebességgel. Igy hát az a határfelület, a meddig a ny elterjedt, nem lehet más felület, mint gömb. Egy lásodpercz alatt hullámzó mozgásban van már egy 30,400 Km. sugarú aether gömb, két másodpercz alatt j

y 600,800 Km. sugarú és így tovább. Ép oly termé:etű mozgás ez, mint a minőt eső idején a tócsában .emiélünk : beleesik egy esőcsöpp a vizbe s ennek sima lszinén kis hullámkarikákat alkot, melynek sugara mind 2