Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Komárom, 1898

15 másodperczenkint 300,400 Km-nyi utat futnak meg, nyilván sokkal energikusabb mozgás a fény, mint a hang ; a közeg, melynek rezgése a fény, nyilván sokszorta nyugalmasabb, mint a levegő. Mi lehet e közeg? E közeg nyilván az, mely a Toricelli vacuumban is ott van, mert ezen is keresztül megy a fény. E közeg pedig semmiféle tőlünk ismert anyaggal nem azonosítható, hanem valami rendkivül finom rugalmas anyag, melyről mást nem tudunk, mint hogy a fény hullámzó mozgását közvetíti. Aether a neve ezen föltételezett közegnek, mely a testek legelemibb részecskéit körülburkolja s a világmindenségben mindenütt ott van ; nincs hatalmunkban ez aethert a tér legkisebb részéből sem eltávolítani. Fresnel, ki e hullámelmélettel minden fénytani tüneményt kimagyaráz pontosan, a legkisebb részletekig és igy a tüneményeket pontosan megfejti, felveszi, hogy az aethernek a különböző testekben különböző sűrűsége van. Vajon kényszerít-e bennünket az aethernek e rendkívül nyugalmas, finom, súlytalan anyagnak felvételére még valami más jelenség is, mint a fény terjedése ? Igen. Tapasztalati tény, el nem vitatható, hogy a tömegvonzás csakugyan meg van mindenütt a hol tömegek vannak. E vonzás törvénye is ismeretes. Vajon lehetséges volna-e, hogy pl. a Nap vonzást gyakorol a földre a nélkül, hogy a két égi test között valami közeg, közvetítő anyag volna ? Hisz, ha szabad analógiákra hivatkoznunk, a mechanikai mozgásoknál mindig látjuk, kezünkkel megfoghatjuk e kapcsot. Bizonyára kell a két égi test között s a világmindenség valamennyi teste között ily kapocsnak lennie. E kapocs az aether. Ez az oka a nehézkedésnek, gravitationak. És az általános tömegvonzás, gravitatio nem is más mint ennek a mindenütt elterjedt közegnek dynamikus feszültsége. Nem puszta szofizma tehát az a kijelentés, hogy ha a Nap és Föld között épenséggel semmi sem volna, érintkezniök kellene. Ez aether tehát nem súlyos,