Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Komárom, 1898

14 Elméletének egyik folyománya az volt, hogy a fény optikailag sürübb közegben gyorsabban terjed. Foucault a fényterjedési sebességénél említett elmés készülékével, gyorsan forgatott tükrökkel erre nézve is tett kísérletet s ő azt tapasztalta, hogy a világosság a vizben (optikailag sürübb) lassabban terjed, mint a levegőben (optikailag ritkább). Ez volt Newton hypothesisének instantiája, evvel megdőlt a fénykibocsátás elmélete. Valószinütlen is, hogy a világító test fényanyagot bocsát ki magából anélkül, hogy tömegében a legkisebb változást is szenvedné. Ne gondoljunk itt a gyertyára, mely világítás közben elfogy, mert itt a gyertya anyagának látszólagos elfogyása nem a világitás folyománya, hanem egy vegytani folyamaté, melyet égésnek nevezünk. Hanem gondoljunk izzó testekre, melyek világítanak a nélkül, hogy égnének A Nap izzó tömegében eddigelé még nem sikerült semmi, a legkisebb fogyatkozást sem tapasztalni. Az elektromos izzólámpa szénfonala egyformán súlyos használat előtt vagy után, feltéve, hogy teljesen légüres üveggolyóban izzítottuk s a légnedvességből származó zavaró körülményeket kísérletükből kirekesztettük. E téves elmélet valószinütlen részeinek feszegetése helyett áttérünk inkább ama sokkal természetesebb hypothezisre, mely undulatiotheoria, vagyis rezgési elmélet néven ismeretes. Hugyens a fénytüneményeket hullámzó mozgásból, elemi részek rezgéséből iparkodik megmagyarázni a hangtünemények analógiájára. Ha ráütünk a harangra szinte szemmel láthatjuk egyes részeinek rezgését, az egész harangnak hullámzó mozgását ép így könnyű felismerni a rezgő mozgást, melyet a harangvilla ágai végeznek. S kissé mélyebbreható tanulmányozása a hangtani jelenségeknek meggyőz bennünket arról, hogy a levegő hullámzó mozgása, rezgése. által terjed a hang. És igy a fény is rezgés, ez is hullámzó mozgás. S ha a hanghullámok 333 méter sebességgel terjednek tova 0°C-nál, mig a fényhullámok