Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Komárom, 1898

13 sőbbiekben pedig látni fogjuk, hogy ugyancsak a fény szolgáltat nekünk a legparányibb távolságok mérésére is alkalmas és állandó mértéket. A mint tehát megdőlt a 17. században a horror vacui féle felfogás, ép ugy megdőlt 4 évtizeddel rá ama felfogás s, hogy a fény végtelen gyorsasággal terjed és igy teredésében nincs időre szüksége. A horror vacui (az ürességtől való iszonyodása a természetnek) féle ismeretesebb ;lv azon magyarázat volt, mely szerint a légüressé szi/attyúzott csőben azért emelkedik fel a viz, mert a természet nem tűr semmiféle betöltetlen tért s igy az üres :érbe bele kell nyomulnia a víznek. Toricelli volt, ki 1643-ban — ekkor találta fel a barometert — helyes magyarázatát adta a jelenségnek s 76 cm. magas higanyoszlopa felett rámutatott a vacuumra, melytől már nem, irtózott a természet, egyszersmind rámutatott a légnyomásra, mely a változékony magasságú higanyoszlopot egyensúlyban tartja, magyarázatát kísérleti uton bizonyítván. Hogy valóban teljességgel üres-e ez az úgynevezett yacum, avagy tán mégis van némi igazság ama természetfilozófiai felfogásban, hogy nincs teljességgel üres tér i természetben, e kérdés megint egyike azoknak, melyekkel a fény terjedése a legszorosabban összefügg. Newton, a gravitatio törvényének megalapítója, 1704-ben a fény mivoltára nézve azon elméletet állította :el, hogy a világitó testekből igen finom anyag ömlik ki emanatio, vagy emissio-elmélet), az ú. n. fényanyag, mely szemünk ideghártyájára ütődve, bennünk a fény érzetét kelti. Ezen fényanyagot rugalmasnak feltéte^zve lem volt nehéz a fény visszaverődési törvényét megmagyarázni. Sőt Newton sok új fénytani jelenséget felismert 3 helyesen megmagyarázott, igy a fénysugarak disperiióját (a fehérfény szétbontását különböző szinű sugarakra), i vékony lemezek s a róla nevezett gyürük szineit, a enysugarak elhajlását s a Nap és Hold körüli udvarokat.