Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Komárom, 1895

34 A benediktinusok a tanévet a rendes idő előtt jun. 15-én fejezték be 1848-ban. A nagy tűzben a gimn. épülete is leégett, deszkával fedett romjai 1860-ig úgy hagyattak. A szinte elhamvadt társházban elhelyezett gimn. levéltárt megmentették ugyan, de béres szekereken vitetvén Pannonhalmára, a felügyelet hiánya miatt útközben sok irat elkallódott. A társház kormos falait Rimely főapát — a rend súlyos anyagi veszteségei dacára — késedelem nélkül elkezdte lakhatóvá tenni. A társház alsó folyosóján az iskola felszerelését — beleértve még a kályhákat, ajtókat, ablakokat, padokat stb. is — egészen újból kellett kezdeni, mert a taneszközök és összes gyűjtemények mind elégtek. A társház rendbehozása okt. 2-től dec. 22-ig tartott és 10,080 p. frt 57 krba került. E közben a hatosztályú gimnázium rendes időben megnyilt, de már dec. 18-án bezárták, mivel a magyar hadügyminiszter az egész épületet a beteg és sebesült honvédek elhelyezésére foglalta le. „1849. januárban már egészen körül volt zárva a komáromi vár, még a madár se repülhetett be bántatlanul abba — irja id. Szinnyei J. — annál inkább szeretett volna a mi várparancsnokunk Majtényi István br abból kijutni. Már-már szívesen alkudozott volna az osztrákokkal, de mi nem engedtük. Épen jókor és váratlanul érkezett hozzánk jan. 5-én Mack tüzérezredes, ez aztán rendet csinált és Majtényit fogságba vetette, Majtényi utóda jan. vége felé Török Ignác lett." Akkor midőn a magyar kormány Debrecenbe menekült, alapította Rózsafi Mátyás a Komáromi Ertesit'ót, Friebeisz István pedig a Komáromi Lapokat. A vár és város bombázása marc. 19-én kezdődött és 40 napig tartott. A lakosok nagyobbrészt a cigánymezőn ütötték fel tanyájukat. April derekán Lenkey a várparancsnok, aki Guyonnal együtt és egy időben neveztetett ki oly formán hogy az lesz kettejök körül a várparancsnok, aki a várba előbb bejut. Guyon csak a nagy-sarlói ütközet után jutott ~be.