Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Komárom, 1895

35 Az apr. 26-iki herkályi győzelem fölmenté a várat a bombázástól. Jun. végén Kossuth a haditanács útján elrendeli, hogy Klapka 20,000 emberrel maradjon Komáromban. Jul. 11-én Klapka megkisérlé Ácsnál az ellentábor áttörését, de sikertelenül. Később meggyőződvén az ostromló hadnak az övéhez képest esekély voltáról, aug. 3-án kirohant a várból és 300 osztrákot elejtett, 1000-nél többet, köztük 48 tisztet — mint foglyokat a várba hozott s az ellenséget tovább űzve, 2700 drb szarvasmarhát, sok katonaruhát és lisztet ejtett martalékul. Áz elfogott postakocsiban ráakadtak a bécsi rendőrségnek, illetve kamarillának, a Haynau által felállítandó vérbíróság számára készített fekete könyvére, melybe a forradalom által kompromitáltak nevei valának följegyezve. Erre a Közeli megyékből nagy számmal, új honvédek tódultak a várba, úgy hogy a védsereg száma 28-30,000re ment Azonban Klapka ujabb támadó tervére a világosi esemény keresztet vont. A csaták zaja már elhangzott, csupán Komárom a szabadságharc végvára állott még egyedül, elhagyatva, segítséget sehonnan sem remélve. Voltak akik igaz hazafiságból, mások kétségbeesésből ellenezték a várnak a helyzethez mérten bámulatosan kedvező feltételek mellett való átadását, de az akkor még csak 29 éves Klapka várparancsnok, mivel már csak 6 hétre való municiója és élelmi készlete volt, okt. 3-án Komáromot feladta. Komárom városa így menekült meg a bombázás talán végromlást okozó keserves napjaitól. Klapka tábornok 1889-ben Tuba János Komárom város jelenlegi országgy. képviselőjének maga mondotta, hogy azért adta fel a várat, mert sok derék hazafi életét akaita megmenteni. Ha letettük is akkor a fegyvert, meg volt még a lehetőség, hogy a politikai konstellácziók kedvezőbbre fordultával ismét kezünkbe ragadjuk azt. Aztán előttem lebegett szegény Komárom városának sorsa. Elég sokat szenvedett az ostromzár alatt is. Mi várt volna a városra s különösen hazafias érzelmű pol3*