Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Komárom, 1895

15 lett hosszú sorban a fakereskedő-bódék állnak, mögöttük tágas kerített telken volt felhalmozva a mindenféle faárú. 1866 óta ezek helyén hosszú víárkok és sáncok húzódnak, a fakereskedők pedig follebb költöztek az u. n. partosba. A Vágdunasor végétől a mai szúnyog-csárdáig elterülő gyümölcsös kerteken nincs mit nézni, menjünk tehát inkább a Vágrév-utcába, melynek mindjárt az elején egy bolthajtásos kőhídtól jobbra és balra tó-utca néven húzódik a komáromi Grande Canale, mely nagyon régen Vágduna-meder volt. Itt van a hajóácsok ősrégi tanyája. Ezekből csak hirmondónak maradt még egypár, a többi nagyobbára Ó Budára telepedett, hol az 50-es években a ref. gyülekezetet alapították. A Vágrév-utcából a hatalmas disznópiarcra vagy ótemetőre (ma Kossuth-tér) jutunk, hol szinte egy nagy békalencsével borított mocsár bűzlik, ide járnak a deákok télen kerekíteni. A disznó-térre sok utca szolgál, ezek közt a csupán szekeres gazdáktól lakott tolnai és megyercsi utca. A mult század vége felé két Komáromba vetődött angol meglátva a templomból kijövet diónyi ezüst gombos, filigrán-mivű széles ezüst láncos, nyestes-nyusztos mentékben lépkedő szekereseket, őket huszároknak nézték. Megtudva, hogy ez az ünneplő ruhájuk, azt a megjegyzést tették, hogy a magyar még öltözetével is megmutatja, hogy marcialis nép, mert az is — aki nem katona, huszárosán öltözik. A szekeresek lovas bandériumán kívül, szép látványt nyújt az ünnepségek alkalmával kirukkoló polgárőrség is. A 231 emberből álló magyarnak világos kék posztóból van a mentéje és nadrágja, mihez jól illik a forgós kucsma A 112 főnyi német polgárőrség vadász ruhát visel. Hétköznapon a magyarok gombos posztójanklit viselnek, melyet selyem vagy szőrrojtos kötőjénél fogva vetnek a vállukra vagy felöltik. A németek kaputban járnak és copfjukat fésűvel feltűzve cilinderük alá rejtik. Holéczy irja az idétt, hogy Komáromban túlnyomó a magyar, de német is annyi van, hogy külön temp-