Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Komárom, 1895

16 lomuk van — a szent János templom, a mai vidéki takarékpénztár helyén; a katholikusoknál közbe-közbe tótul is prédikálnak. Hogy ez így is volt, kitűnik abból, hogy 4 ötvös, 8 gombkötő, 18 magyar szabó és 15 magyar szűcs tudta megkeresni kenyerét a városban — ennek ellenében a 18 német szabó semmit se nyom a latban, mert azok a várbeli katonatiszteknek is dolgoztak. A disznó-piarcól forduljunk be a szombati (ma Jókai) utczába. Jobb kéz felül a második ház a gazdag Domonkos János háza, tőszomszédja pedig a fatornyos ref. templom átellenében egy holdra terjedő udvar közepén — az emeletes ref. gimnázium*), benne egy 2000 kötetes könyvtár, melyet még Péczely József alapított, aki Mindszenty Sámuel, Perlaky Dávid és másokkal együtt Komáromban irodalmi kört teremtve, a hetenkint kétszer megjelenő Mindenes Gyűjteményt indította meg, melynek Komáromban Szinnyei szerint, 5 azaz öt előfizetője akadt. Ez a kör addig agitált, míg Komárommegye felszólítására idejött Pozsonyból Weber nyomdász, aki a megye házán állította fel két sajtóját. — Volt Komáromban már a XVIII. század legelején Töltési István ref. főkurátornak nyomdája, aki Thaly Kálmán szives közlése szerint Debrecenből szakadt ide, hol a XVII. század végén több mű jelent meg e család kiadásában. Atyámtól tudom, hogy 1837-en innen a komáromi ref. prédikátorok Győrben Streibignél vagy Pozsonyban nyomatták műveiket; világos tehát — hogy 1737-től 1790-ig Komáromban nem volt nyomda, ekkor került ide Weber, aki után 1795-től 1848-ig a Weinmüller család birta a nyomdát. A szombati-utcáról a nagy piarcon át a rác-utcába kanyarodva, állapodjunk meg a kettős törpe tornyú szent András templommal szemközt levő királyi gymnáziumnál, melynek előtere akkor is be volt kerítve, de nem volt árnyékadó fákkal beültetve és a szomszéd kovácsmester *) Ebben az épületben lépett Jókaink lSá^-ben az elemi iskolába* ugyan ebben járta ki a hat gitnn. osztályt is.